Egy üdítő vagy sör megvásárlása hamarosan kisebb többletköltséggel is járhat: csomagolásonként 10–15 dináros kauciót (betétdíjat) kell majd fizetni, amelyet a vásárló teljes egészében visszakap, ha az üres palackot vagy dobozt visszaviszi az üzletbe.
A Környezetvédelmi Minisztérium 2027-re jelentette be a betétdíjas-visszaváltási rendszer bevezetését. Ennek célja, hogy megoldást találjon arra a problémára, amelyet a jelenlegi újrahasznosítási rendszer nem tudott kezelni: a visszagyűjtött és újrahasznosított csomagolások alacsony arányára.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az alapelv egyszerű – magyarázta a Biznis.rs-nek Jelena Petljanski, a Körforgásos Csomagolások Szövetségének elnöke.
„Az egyszer használatos csomagolásban árusított ital megvásárlásakor a fogyasztó kauciót fizet, például 10 dinárt a kisebb, 15 dinárt pedig a nagyobb csomagolás után. Amikor az üres csomagolást visszaviszi a kijelölt helyre, a kauciót teljes egészében visszakapja” – mondta Jelena Petljanski, a Körforgásos Csomagolások Szövetségének elnöke.
A palackokat és dobozokat az üzletekben lehet majd visszaváltani, automatán keresztül vagy kézzel, attól függően, mekkora az adott üzlet.
„A kereskedőknek kulcsszerepük van a rendszer működésében, hiszen a vásárlók náluk adják le a csomagolást, és kapják vissza a kauciót. A gyártók a rendszer működését díjakon keresztül finanszírozzák, miközben egy külön nonprofit betétdíj-kezelő szervezet irányítja az egész folyamatot: megszervezi a logisztikát, nyomon követi a csomagolások útját, és gondoskodik a rendszer átláthatóságáról” – magyarázta a szakember.
A betétdíjas rendszer a gyártói felelősség kiterjesztésének elvén alapul, ami azt jelenti, hogy a pénzügyi terhek legnagyobb részét a csomagolást forgalomba hozó iparág viseli.
„A rendszert több forrásból finanszírozzák: a gyártók által fizetett díjakból, a begyűjtött anyagok értékesítéséből származó bevételekből, valamint a rendszerbe vissza nem került csomagolások után beszedett kaucióból. Az állam nem finanszírozóként, hanem szabályozóként vesz részt a rendszerben. Feladata, hogy egyértelmű jogi keretet alakítson ki, ellenőrizze a rendszer működését, és megteremtse valamennyi érintett egyenlő részvételének feltételeit” – tette hozzá Jelena Petljanski, a Körforgásos Csomagolások Szövetségének elnöke.
A csomagolások visszavételét a kereskedők szervezik, a lakosság részvétele pedig biztosítja, hogy az értékes anyagok visszakerüljenek a termelési körforgásba, ahelyett hogy hulladéklerakókban vagy a természetben végeznék.
A rendszer irányítását egy külön nonprofit betétdíj-kezelő szervezet végezné. Ez hangolná össze a logisztikát, a pénzügyi folyamatokat és a csomagolások nyomon követését, hogy a rendszer hatékonyan, átláthatóan és hosszú távon fenntartható módon működjön.
A minisztérium a rendszer bevezetését 2027-re tervezi, az ehhez szükséges törvénymódosításokat azonban még nem fogadták el.
Jelena Petljanski szerint a szakma a fokozatos bevezetést tartja a legreálisabb megoldásnak. Az első szakaszban a PET-palackokra és a fémdobozokra terjedne ki a rendszer, később pedig az üveg- és a többrétegű kartoncsomagolásokra is.
Illusztráció (Pixabay)
