A szerbiai fiatalok csaknem 90 százaléka elmenne szavazni

A szavazati joggal rendelkező szerbiai fiatalok csaknem 90 százaléka részt venne a választásokon, ha azokat a jövő héten tartanák. Jelentősen nőtt az Európai Unióhoz való csatlakozás támogatottsága is: a fiatalok 53,1 százaléka szeretné, ha Szerbia EU-tag lenne. Ez a legmagasabb arány azóta, hogy 2017-ben elkezdték készíteni a fiatalok helyzetéről szóló Alternatív Jelentést, írja a 021.rs.

A Szerbiai Fiatalok Ernyőszervezete (KOMS) immár tizedik alkalommal készítette el a fiatalok helyzetéről és szükségleteiről szóló kutatását. Az eredmények szerint az EU-tagságot 53,1 százalék támogatja, 26,9 százalék ellenzi, 19,9 százalék pedig nem tudott egyértelmű választ adni.

A külpolitikai orientációval kapcsolatban is változás történt: most először azok vannak a legtöbben, akik szerint Szerbiának elsősorban az Európai Unióra kellene támaszkodnia. Ezt a megkérdezettek 40 százaléka gondolja, miközben 32 százalék továbbra is az Kelet és Nyugat közötti egyensúlyozást támogatja.

Erős a diákmozgalom támogatottsága

A kutatás egyik legszembetűnőbb eredménye a fiatalok politikai aktivitása. A megkérdezettek 84,8 százaléka úgy véli, hogy a jelenlegi szerbiai politikai rendszer egyáltalán nem teszi lehetővé számukra, hogy befolyásolják a politikai folyamatokat és döntéseket. Ezzel párhuzamosan csaknem 85 százalék támogatja a diákmozgalom tevékenységét.

Tízből csaknem hét fiatal vett már részt valamilyen tiltakozó megmozduláson, 58 százalékuk pedig az elmúlt évben petíciót vagy népi kezdeményezést is aláírt. A jelentés szerint az elmúlt másfél évben több mint húszezer tiltakozó megmozdulást tartottak Szerbia-szerte.

A demokráciát a fiatalok 53,9 százaléka tartja a legjobb államformának. Ugyanakkor 39,6 százalék szerint Szerbiának erős vezetőre van szüksége, míg 45,6 százalék szerint nincs. A kutatás készítői szerint ezekben a kérdésekben jelentősen megváltozott a fiatalok hozzáállása a 2025 előtti időszakhoz képest.

A politikai intézményekben alig bíznak

A bizalmi mutatók alapján a fiatalok leginkább a diákokban, valamint a tudósokban és a tudományban bíznak. Egyetlen más intézmény sem ért el háromnál magasabb átlagos osztályzatot.

Különösen rosszul szerepelnek a politikai intézmények: bizalmi értékelésük mindössze 1,16 és 1,20 között mozog. A fiatalokkal foglalkozó minisztériumok sem érik el az 1,5-ös átlagot.

A közéleti szereplők közül Vladan Đokić, a Belgrádi Egyetem rektora 2,4-es bizalmi osztályzatot kapott, szemben a tavalyi 2,08-cal. Porfirije szerb pátriárka értékelése 1,44-ről 1,55-re, Aleksandar Vučić szerb elnöké pedig 1,11-ről 1,15-re emelkedett.

Majdnem minden második fiatal elhagyná Szerbiát

A kutatás egyik legsúlyosabb megállapítása az elvándorlással kapcsolatos. A megkérdezettek 47 százaléka tervezi, hogy külföldre költözik, további 42 százalék pedig ugyan jelenleg nem tervezi ezt, de nem is zárja ki a lehetőségét. Az elvándorlást tervezők több mint háromnegyede valamelyik európai országot választaná.

Azok között, akik maradnának, sokan azt mondták, azért szeretnének Szerbiában élni, mert hozzá akarnak járulni ahhoz, hogy az ország megfelelő hely legyen az élethez és a munkához.

A fiatalokat jelenleg leginkább a magas megélhetési költségek aggasztják: 82,6 százalék említette ezt a legfontosabb problémák között. A korrupció 76,9, a demokrácia és az igazságosság hiánya pedig 71,3 százalékkal következik a listán.

Már nem a munkanélküliség a legnagyobb probléma, hanem a munka minősége

Érdekes változás történt a munkanélküliség megítélésében. Míg 2017-ben a fiatalok 89,1 százaléka tekintette ezt komoly problémának, 2026-ban már csak 35,8 százalékuk. Jelenleg 62 437 munkanélküli fiatalt tartanak nyilván, mintegy 133 ezerrel kevesebbet, mint 2014-ben.

A munkavállalás minőségével azonban továbbra is komoly problémák vannak. A dolgozó fiatalok körülbelül 55 százaléka nem olyan munkakörben dolgozik, amelyre tanult, további 11 százalék pedig csak részben a végzettségének megfelelő állást talált.

A fiatalok többsége szerint a tisztességes szerbiai megélhetéshez havi 130 ezer dinárnál magasabb jövedelemre lenne szükség, miközben a kutatásban idézett átlagkereset 121 650 dinár. Több mint minden negyedik megkérdezett úgy gondolja, hogy soha nem lesz képes saját ingatlant vásárolni.

A felmérést 2026 áprilisa és júniusa között végezték 1186, 15 és 30 év közötti szerbiai fiatal részvételével. A mintát életkor, nem és lakóhely szerinti régió alapján rétegezték. A 98 kérdésből álló kérdőív többek között a politikai és társadalmi részvételt, az értékrendet, az oktatást, a foglalkoztatást, a mobilitást, valamint a biztonságot vizsgálta.