Szerbia évek óta egyfajta átmeneti vákuumban van a fiatalok munkaerőpiaci jogállását illetően. Míg a friss diplomások és hallgatók tömegesen vesznek részt a „szakmai képzés” és „gyakorlat” különféle formáiban, a valóságban ez gyakran ingyenmunkát, a szociális garanciák hiányát és jogi bizonytalanságot jelentett. Ennek felszámolására és a gyakorlatok európai szabványok szerinti rendezésére elkészült a szakmai gyakorlatokról szóló törvénytervezet, amely az Európai Bizottság egyik feltétele Szerbia 19. tárgyalási fejezetében. A munkaadók, a szakszervezetek és a civil szféra közötti nehéz tárgyalások után a törvény sorsa Brüsszel kezében van.
A Blic Biznis értesülései szerint az első lépés már megtörtént, mivel észrevételeiket június elején eljuttatták a Munkaügyi, Foglalkoztatási, Hadigondozási és Szociális Minisztériumhoz. A Belgrád és Brüsszel közötti levelezés továbbra is zajlik, de a szerbiai szereplők (a munkaadók, a szakszervezetek és a civil szervezetek) már egyeztették álláspontjukat.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Kulcsfontosságú újdonság a szerződés
A fő újdonság a Szakmai Gyakornoki Szerződés bevezetése, amely meghatározza a munkáltató és a gyakornok jogait és kötelezettségeit. Ezzel véget vetnének a szürkezónának, amelyben a fiatalokat ingyenes munkaerőként kezelték mindenféle jogi védelem nélkül. A törvény korlátozza a gyakorlat időtartamát is (3-tól 6 hónapig), megelőzve azokat a visszaéléseket, amikor a fiatalokat hónapokig vagy évekig tartották „örökös gyakorlaton” a véglegesítés esélye nélkül. Egyértelműen elhatárolják ezt a duális képzéstől és a felsőoktatási intézmények kötelező szakmai gyakorlataitól.
A gyakornokok kategóriájába azok a 15 és 30 év közötti személyek tartoznak majd, akik nem rendelkeznek korábbi munkatapasztalattal az adott szakmában. Ez eddig nagy problémát jelentett a munkaviszony létesítésénél, ezért a mentor jelenléte mellett előírják a megszerzett kompetenciákról szóló hivatalos tanúsítvány kiállítását is.
Több hónap után végül sikerült összehangolni az álláspontokat, így a munkáltatók kötelesek lesznek a gyakornokoknak az azonos vagy hasonló munkakörért járó nettó alapbér legalább 60 százalékát kifizetni, a nyugdíj-, rokkantsági és egészségbiztosítási járulékok kötelező megfizetése mellett.
Ezzel megvalósult a törvény fő célja, amellyel a szakmai gyakorlat lényegesen elkülönül mind az önkéntességtől, mind a klasszikus munkaviszonytól.
Kiegyenlíthető-e a pályakezdő státusszal?
A szakszervezetek ugyanakkor úgy vélték, hogy a díjazás alacsony, és ahhoz vezethet, hogy a rendes munkavállalókat gyakornokokkal helyettesítik.
A megoldások kidolgozásában részt vevő Fiatalok Esernyőszervezete (KOMS) a pályakezdői státusszal való egyenjogúsítást, azaz 80%-os bérarányt kért, de végül elfogadta a 60%-ot is. Ez a megoldás is történelmi előrelépés, mivel korábban a fiatalok mindössze 14 százaléka vett részt fizetett gyakorlaton.
Brüsszel benyújtotta véleményét, Szerbia válaszára várnak
Brüsszel június elején elküldte észrevételeit, Szerbia pedig jelenleg készíti az azokra adott válaszát. Ha sikerül a megállapodás, szigorú büntetéseket irányoznak elő azokra a munkáltatókra, akik szerződés és díjazás nélkül alkalmaznak gyakornokot: a cégekre 10 000-től 300 000 dinárig, a felelős személyre pedig 5 000-től 50 000 dinárig terjedő pénzbírság szabható ki.
Fotó: Pixabay
