Dragana Plavša , a Dr. Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet epidemiológusa elmondta, hogy Szerbiában eddig hat nyugat-nílusi láz okozta megbetegedést regisztráltak. Valamennyi betegnél a fertőzés neuroinvazív formája alakult ki, és mindegyiküknél agyhártyagyulladást diagnosztizáltak, egyes esetekben pedig agyvelőgyulladás is fellépett.
Plavša közölte, hogy a hat nyugat-nílusi lázas eset közül kettőt Belgrád város területén, kettőt Nagybecskerek, kettőt pedig Pancsova területén regisztráltak.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„A nyugat-nílusi láz jelenlegi járványügyi helyzete megszokott, szezonális jellegű. Idén az első esetet augusztus elején regisztráltuk, ami valamivel későbbi időpont a korábbi évekhez képest” – mondta Plavša a Tanjug hírügynökségnek.
A nyugat-nílusi láznál az esetek többségében a fertőzés valamilyen módon tünetmentesen zajlik le. Mint a szakember kiemelte, a nyugat-nílusi láz neuroinvazív formája fiatalabb és idősebb embereknél egyaránt kialakulhat, de ennek kockázata jelentősen nagyobb az 50 év felettieknél, különösen a 80 évnél idősebbek esetében, mivel náluk nagyobb az esélye annak, hogy a vírus átjut a vér-agy gáton.
Hozzátette, hogy a megbetegedés kockázata nagyobb a krónikus betegek, valamint a magas vérnyomásban, szív- és érrendszeri betegségekben, vesebetegségben szenvedők, illetve bizonyos immunhiányos állapotban lévő személyek esetében is.
Plavša arra is rámutatott, hogy orvosi indok nélkül nincs szükség tesztelésre, mivel – mint elmagyarázta – erre a vírusos megbetegedésre nincs specifikus kezelés.
„Szerencsére ez a neuroinvazív megbetegedés nem túl gyakori. Az emberek legnagyobb részénél egyáltalán nem jelentkeznek tünetek, kisebb részüknél pedig általános vírusfertőzés alakul ki, amely magától elmúlik. Azokat a betegeket, akiknél neuroinvazív megbetegedés alakul ki, kórházi körülmények között kezelik, ahol megfelelő támogató terápiában részesülnek” – mondta Plavša.
Elmondta, hogy Szerbiában az első eseteket általában július második felében, járványos években pedig már június végén regisztrálják, míg idén az első esetet augusztus elején igazolták.
„A megbetegedések csúcspontja augusztusban és szeptember elején várható, ezért újabb esetekre számítunk, de valószínűleg nem nagy számban, mivel a szezon nagymértékben függ maguknak a szúnyogoknak az aktivitásától” – magyarázta Plavša.
Hozzátette, hogy a Szerbiában 2012 óta működő rendszer magában foglalja a humán populációban előforduló megbetegedések megfigyelését, valamint azokat a megelőzési és védekezési intézkedéseket is, amelyeket már egy évvel korábban megterveznek.
„Ez azt jelenti, hogy meghatározták azokat a területeket, ahol rendszeresen előfordulnak a nyugat-nílusi vírussal fertőzött, illetve a vírus terjesztésére alkalmas szúnyogok, így ezeknek a területeknek a kezelését már tavasszal megkezdik” – mondta Plavša.
Hangsúlyozta, hogy nincs ok arra, hogy a médiában pánikot keltsenek, ugyanakkor kiemelte a megelőzés és a szúnyogcsípések elleni védekezés fontosságát a nyári hónapokban.
Plavša szerint a természetben tartózkodva ajánlott a test minél nagyobb részét eltakarni, könnyű, hosszú ujjú felsőruházatot és hosszú nadrágot viselni, valamint a fedetlen bőrfelületeken szúnyogriasztó szereket használni.
„Az ablakokra szúnyoghálót kell felszerelni, hogy megakadályozzuk a szúnyogok bejutását a házakba, az udvarokban pedig ki kell üríteni az állóvizet tartalmazó edényeket, virágtartókat és hordókat, amelyek kedvező környezetet biztosítanak a szúnyogok szaporodásához” – mondta Plavša.
A megbetegedések csúcspontja augusztusban és szeptember elején várható
