Szerbiában csökken azoknak a fiataloknak az aránya, akik sem nem dolgoznak, sem nem tanulnak, és semmilyen képzésben nem vesznek részt, az úgynevezett NEET-ráta azonban továbbra is magasabb az uniós átlagnál. A legfrissebb adatok szerint a 15–29 éves korosztály 14,2 százaléka tartozik ebbe a csoportba, írja az N1.
A Szerb Köztársasági Statisztikai Hivatal (RZS) munkaerő-felmérésének adatai szerint 2025-ben a 15–24 éves szerbiai fiatalok 13 százaléka nem dolgozott, nem tanult és képzésben sem vett részt. A 15–29 évesek körében ennél magasabb, 15,1 százalékos volt az úgynevezett NEET-ráta.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A 2026 első negyedévére vonatkozó adatok ugyanakkor javulást mutatnak: a 15–24 évesek körében 12 százalékra, a 15–29 éveseknél pedig 14,2 százalékra csökkent az arány.
Hosszabb távon még látványosabb a javulás. 2015-ben a 15–29 éves szerbiai fiatalok 24,6 százaléka, vagyis csaknem minden negyedik fiatal tartozott ebbe a kategóriába, 2025-re viszont 15,1 százalékra csökkent az arány.
Szerbia még mindig az uniós átlag fölött van
Az Európai Unióban 2025-ben a 15–29 évesek átlagosan 11 százaléka nem dolgozott, nem tanult és képzésben sem vett részt. Tíz évvel korábban még 15,2 százalék volt ez az arány. Az EU célja, hogy 2030-ra 9 százalékra szorítsa vissza a NEET-rátát.
Az uniós tagállamok közül Hollandiában volt a legalacsonyabb az arány, 5,3 százalékkal, Svédországban 5,9, Szlovéniában pedig 7,6 százalékot mértek. A másik végletet Románia jelentette 19,2 százalékkal, míg Bulgáriában 13,8, Görögországban pedig 13,6 százalék volt az arány.
A régióban még kedvezőtlenebb adatok is vannak: Bosznia-Hercegovinában a fiatalok 20 százaléka, Észak-Macedóniában 23,4 százaléka, Törökországban pedig 26,3 százaléka tartozik a NEET-csoportba. Horvátországban ezzel szemben 10,8, Szlovéniában pedig 7,6 százalék az arány.
Már nem a munkanélküliséget tartják a legnagyobb problémának
A Szerbiai Ifjúsági Ernyőszervezet (KOMS) 2026-os jelentése szerint jelentősen megváltozott az is, hogy a fiatalok mit tekintenek a legnagyobb problémának.
Míg 2017-ben 89,1 százalékuk nevezte komoly problémának a munkanélküliséget, 2026-ban már csak 35,8 százalék vélekedett így. Jelenleg 62 437 munkanélküli fiatalt tartanak nyilván Szerbiában, mintegy 133 ezerrel kevesebbet, mint 2014-ben.
A fiatalokat ma sokkal inkább a megélhetési költségek aggasztják: 82,6 százalékuk a magas megélhetési költségeket sorolta a legnagyobb problémák közé. Ezt a korrupció követi 76,9 százalékkal, majd a demokrácia és az igazságosság hiánya 71,3 százalékkal.
A munkával rendelkezők helyzete sem feltétlenül kedvező. A felmérés szerint a dolgozó fiatalok 55 százaléka nem azon a területen dolgozik, amelyre képesítést szerzett, további 11 százalékuk munkája pedig csak részben kapcsolódik a végzettségéhez.
A fiatalok többsége úgy véli, hogy a tisztességes megélhetéshez havi 130 ezer dinárnál magasabb jövedelemre lenne szükség, miközben a felmérésben idézett átlagkereset 121 650 dinár volt. Több mint minden negyedik fiatal úgy gondolja, hogy soha nem lesz képes saját lakást vásárolni.
A NEET-csoport ráadásul korántsem egységes: ide tartoznak a rövid és hosszú ideje munkanélküliek, a munkaerőpiacra belépni próbálók, a családtagjaikat gondozók, valamint azok a fiatalok is, akik feladták az álláskeresést, mert úgy érzik, nincs számukra megfelelő munkalehetőség.
Világszerte még súlyosabb a helyzet: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adatai szerint 2025-ben a fiatalok 20 százaléka, mintegy 257 millió ember nem dolgozott, nem tanult és képzésben sem vett részt.
