A zaječariak évek óta aggódnak a kutatási munkálatok és a kínai bányászati tevékenység terjeszkedése miatt a Malka Golaja nevű területen, ahol létrehozták a Malka Golaja Mining vállalatot is. Most azonban felmerül a kérdés: miért tűntek el hirtelen a nehézgépek erről a helyszínről?
Az elmúlt napokban Malka Golaja homokos-köves sivatagra emlékeztet. Megmaradtak a nehéz teherautók által kitaposott utak – ezeken korábban naponta több tucatszor haladtak végig a járművek –, a szivattyúk hűtésére kialakított medencék, néhány gép és egy-két kínai nyelvű tábla. Az egykor szép természeti környezet helyét szinte apokaliptikus táj vette át. A „sivatag” pereméről a távolban még láthatók az erdő körvonalai. Körülbelül tíz napja így néz ki az a terület, ahol a Malka Golaja Mining kutatási munkálatokat végzett, írja a Deutsche Welle.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Martin Stanojević, a térség bányászati tevékenységét figyelemmel kísérő Timočka buna aktivistája a Deutsche Wellének azt mondta, hogy egy-két nap alatt minden gép, munkás és teherautó eltűnt a helyszínről.
“Nem világos számomra, hogy befejezték-e a munkát, vagy éppen most készülnek nekikezdeni” – fogalmazott.
A zaječariak félelmei a kínai bánya terjeszkedésével kapcsolatban tavaly nyáron, a helyhatósági választások idején kerültek a nyilvánosság figyelmének középpontjába. Az aggodalmak azonban akkor váltak igazán kézzelfoghatóvá, amikor az érdeklődő polgárok számára túrát szerveztek arra a területre, ahol a kutatások zajlanak.
“Felvételeket készítettünk arról, hogyan néz ki Malka Golaja azóta, hogy megkezdődtek a fúrások, de az emberek csak idén június elején értették meg igazán a helyzet súlyosságát, amikor mintegy százan kimentünk, hogy a saját szemünkkel lássuk, mi történik. Ők aztán elmondták a barátaiknak is, miközben a városi vezetéstől még akkor is azt a választ kaptuk, hogy mindez nem igaz, hogy „zöld bányászatról” van szó, amelynek nem lesznek negatív következményei” – mondta Stanojević.
Feljelentést is tettek
Két héttel ezelőtt a Promena u koju verujemo (Változás, amelyben hiszünk) képviselői a zaječari városi képviselő-testületből ellátogattak Malka Golajára. A helyszínen munkásokat, teherautókat, nehézgépeket, a dolgozók elhelyezésére szolgáló konténereket, valamint olyan táblákat találtak, amelyek szerint a munkálatok folyamatban vannak.
“Ezután kihívtuk a rendőrséget, mert tudtuk, hogy abban a pillanatban mindössze két engedéllyel rendelkeznek erre a területre, miközben a helyszínen folyó munkálatok nagyságrendje messze meghaladta azt, amire ezek az engedélyek szóltak” – mondta Uglješa Đuričković, a Promena u koju verujemo képviselője.
Elmondása szerint az egyik engedély legfeljebb hat méter széles bekötőutak kialakítására vonatkozott, miközben a ténylegesen kialakított utak helyenként 40 méter szélesek. A Bányászati Minisztérium engedélye pedig csak kis területre vonatkozó geológiai kutatást tett lehetővé, miközben Đuričković szerint több mint 50 hektárnyi erdős területet tettek tönkre.
A rendőrség jegyzőkönyvet készített, büntetőfeljelentést tettek, és nyomozás indult. A városi közigazgatás dokumentumai a képviselő szerint azt igazolták, hogy a Zijin nem rendelkezik olyan engedélyekkel, amelyek lehetővé tették volna az ott elvégzett munkálatok ilyen mértékét.
Az országos felügyelőség is súlyos törvénysértéseket állapított meg
Sem a helyi képviselőknek, sem a környezetvédelmi aktivistáknak nem sikerült eddig elérniük, hogy a városi vezetés képviselői személyesen győződjenek meg a kínai vállalat által okozott károk mértékéről.
Ez még idén júniusban sem történt meg, amikor a köztársasági erdészeti és vadászati felügyelőség az illegális fakitermelés miatt elrendelte a Serbia Zijin Mining munkálatainak azonnali leállítását ezen a területen, és gazdasági szabálysértés miatt eljárást kezdeményezett.
A felügyelőség az erdőtörvény súlyos megsértését állapította meg, valamint azt, hogy több mint 11 hektáron teljesen kiirtották az erdőt.
Arra a kérdésre, hogy a büntetőfeljelentés miatt vonultak-e el a munkások a területről, vagy más oka van a hirtelen távozásnak, Uglješa Đuričković azt mondta, szerinte a vállalat már nem tudja elviselni a sajtó részéről rá nehezedő nyomást.
“Valószínűleg az is közrejátszik, hogy közelednek a választások, és olyan hírek terjednek, hogy a választásokig nem végeznek további munkálatokat” – tette hozzá.
Romániában is megmozdultak a környezetvédők
Martin Stanojević szerint a Timočka buna a szerbiai szervezetek mellett romániai civil szervezeteket is tájékoztatott, mindenekelőtt a Mining Watchot. Ez az a szervezet, amely több mint egy évtizedes küzdelem után hozzájárult egy vitatott romániai aranybánya-projekt leállításához.
Összesen 28 romániai szervezet csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amelyben arra kérik a román környezetvédelmi minisztériumot, hogy figyelje, Szerbia bevonja-e Romániát a konzultációkba. Erre az Espoo-i Egyezmény értelmében akkor van szükség, ha egy projektnek határokon átnyúló környezeti hatása lehet.
Stefani Rot, a Mining Watch képviselője elmondta: szervezetük megelőző jelleggel már levélben jelezte a román környezetvédelmi minisztériumnak, hogy fogadja el a konzultációra szóló meghívást, amennyiben Szerbia ilyet küld. Ha pedig Belgrád nem kezdeményezi az egyeztetést, Románia maga kérje a szerb minisztériumtól, hogy vonják be az eljárásba.
Illusztráció (Fotó: Archívum)
