A Delibláti-homokpuszta helyreállítása a pusztító tűzvész után nem korlátozódhat csupán a korábbi állapot visszaállítására vagy a fásításra, hanem olyan ökológiai alapú revitalizációra van szükség, amelyben a biológiai sokféleség megőrzése jelent prioritást – közölték a Belgrádi Egyetem Biológiai Karának és az Újvidéki Egyetem Természettudományi-Matematikai Karának képviselői. A közleményben kifejtik: a Delibláti-homokpuszta nem erdős terület, hanem a homoki, sztyeppi és erdei ökoszisztémák egyedülálló mozaikja, ezért a helyreállítási intézkedések célja nem a fásított felületek öncélú megújítása kell hogy legyen, hanem ezen ökoszisztémák természetes arányának helyreállítása és fenntartása.
A Biológiai Kar figyelmeztet, hogy a tűz már eddig is hatalmas kárt okozott az élővilágban és a természetes élőhelyekben, míg a szakszerűtlen helyreállítás a biodiverzitás további csökkenéséhez vezethet.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A közleményben foglaltak szerint a Delibláti-homokpuszta területén – a madarakat nem számítva – több mint 180 védett fajt regisztráltak. Ebből több mint 70 faj szerepel az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelvében és a Berni Egyezményben, valamint több mint 130 fokozottan védett és védett fajnak számít Szerbiában. Emellett 18, a Natura 2000 hálózatba tartozó élőhelytípust jegyeztek fel, 39 növény- és állatfaj esetében pedig a Delibláti-homokpuszta az egyik legalkalmasabb terület a populációk hosszú távú fennmaradásához Szerbiában.
A tűz okozta következmények valódi mértékét – mint írják – csak a lángok teljes eloltása és a részletes terepi felmérés után lehet majd megállapítani.
A karok képviselői úgy vélik, a tűz eloltása után a legfőbb feladat a kár átfogó felmérése és a Delibláti-homokpuszta Revitalizációs Programjának kidolgozása. Ezt a programot egy független, multidiszciplináris szakértői csapatnak kellene előkészítenie, amely a biológia, az ökológia, a természetvédelem, az erdészet, a talajtan, a hidrológia, az agronómia, a klimatológia, az energetika és más kapcsolódó tudományágak képviselőiből állna.
Kiemelték: a szanálási munkálatok és a sérült vegetáció eltávolítása előtt azonosítani és védeni kell a túlélő élőhelyeket és a védett fajok fennmaradása szempontjából kulcsfontosságú struktúrákat. A közlemény rámutat a Delibláti-homokpuszta eddigi kezelésének felülvizsgálati szükségességére is – beleértve a fekete- és erdeifenyő, valamint az akác telepítését –, megjegyezve, hogy ezek nem képezik a terület természetes élőhelyeinek részét, és hozzájárultak annak eredeti ökológiai jellegének megváltozásához.
A szakértők javaslata szerint a revitalizációs programnak ki kell terjednie a meglévő és tervezett szélerőműparkok, valamint a homokpuszta közvetlen szomszédságában található egyéb gazdasági és infrastruktúra-projektek hatásvizsgálatára is.
A Belgrádi Egyetem Biológiai Kara és az Újvidéki Egyetem Természettudományi-Matematikai Kara szerint a programot nyílt és átlátható társadalmi vitára kell bocsátani a tudományos és szakmai közösség, a polgárok, az állami intézmények és a civil szervezetek részvételével.
„A tűz már hatalmas kárt okozott; a hibás helyreállítás továbbiakat idézhet elő” – zárták értékelésüket a karok képviselői.
