A hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégia tervezetéről tartott közvitát pénteken délelőtt a Magyar Nemzeti Tanács, melynek végén Fremond Árpád, az MNT elnöke megköszönte mindenkinek a javaslatokat, felszólalásokat. A pénteki nyilvános közvitával még nem zárult le a folyamat, ugyanis szeptember 7-ig még van lehetőség elküldeni az észrevételeket az MNT-hez, mielőtt a stratégia véglegesítésre kerül.
„Elhangzott ma, hogy a kilencvenes évekkel próbáltak párhuzamot vonni, de hiába voltunk kétszer annyian a kilencvenes években, mint amennyien most vagyunk, sajnos az érdekérvényesítési képességünk nem volt akkora bizonyos időszakokban, mint amekkora most. Ez egy óriási kincs. Szeretném megköszönni az önkormányzatokban, hivatalokban dolgozóknak, a fordítóknak, és mindenkinek, aki a saját munkájával tesz azért, hogy a magyar nyelv hivatalos használatban maraddjon. Örülök, hogy volt a vajdasági magyar közösségnek olyan érdekérvényesítő ereje, aminek köszönhetően arról tudunk, beszélni, hogyan tudnánk jobbá tenni a kialakult helyzetet. Mint elhangzott, a Kárpát-medencében mi vagyunk azok, akik a legjobban állunk. Ez mellett nem szabad elmennünk” – emelte ki az MNT elnöke.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Mint rámutatott, azért csak három évre tervezik ezt a stratégiát, mert 2029-ben a következő stratégiát már egy más összetételű Magyar Nemzeti Tanács fogadja majd el, ahol nem csak egy lista lesz és többen tudnak majd a stratégián dolgozni. Mint hozzátette, nem öt évre szóló stratégia létrehozása volt a cél, hanem azt a négy törvényt összehozni, ami a kisebbségekre vonatkozik. Mint mondta, bízik abban, hogy 2029-ben 5-6 évre szóló és összekapcsolódó stratégiák elfogadására is lesz lehetőség, melyek irányvonalat adnak majd a közösségnek.
„Ami a kutatást illeti, lehetett volna tíz évvel korábban is kutatni, igaz, de azt látjuk, hogy az elvándorlás minimális lett, ahhoz képest, hogy 10-12 évvel ezelőtt milyen volt. Ezt pedig a gyerekek létszámából látjuk. 2010-től 2026-ig megvan az összes adatunk, hogy elsőtől a nyolcadik osztályig mennyi gyermek volt. 2018 óta folyamatosan 1300 körül vannak a magyar nyelvű elsősök, és ez azt mutatja, megállt az elvándorlási folyamat” – jelentette ki Fremond Árpád.
Mint hozzátette, ezzel kapcsolatban részletes kutatáson dolgoznak, amit prezentálni fognak, azonban a tendencia azt mutatja, hogy a születések és elhalálozások számait tekintve évente nagyjából 2000 magyarral van kevesebb, ezt pedig egyedül azzal lehet orvosolni, ha több gyermek születik.
„Most jött el az ideje, hogy átfogó kutatást folytassunk, örülök, hogy a Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszéke nyitott erre. Szeretnénk velük és a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karral közösen egy csapatot felállítani erre a célra. A politikának és a szakmának együtt kell működnie.”
A közvitán elhangzott, hogy a vajdasági magyarságnak nincs jövőképe. Fremond erre reflektálva elmondta, szerinte ez nem igaz, mert függetlenül attól, hogy mennyien maradtunk, mindannyian élni akarunk, s mindannyian azért élünk itt, mert itt képzeljük el a jövőnket, és a gyermekeink jövőjét is, ezért igenis van jövője a magyarságnak, az érdekképviselet pedig nem csökken, attól függetlenül, hogy hogyan alakul az itt élő magyarság száma.
Fremond Árpád
