A tartományi választásokat nem emlegeti senki – miért?

Bár Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza rendes választásainak megtartására vonatkozó végső határidő 2028 januárja, a választásokat ennél jóval korábban is meg lehet tartani.

A legutóbbi tartományi választásokat 2023 decemberében, a szerbiai parlamenti választásokkal egy időben tartották. Akkor a tartományi képviselőház elnöke egy hónappal korábban írta ki a választásokat, miután döntés született a képviselőház feloszlatásáról. Hasonló forgatókönyvre most is lehetőség van.

Vajdaság statútuma értelmében a tartományi képviselőházi választásokat a képviselőház elnöke írja ki 90 nappal a testület mandátumának lejárta előtt, úgy, hogy a választási folyamat a következő 60 napon belül befejeződjön.

Mivel a határidők lehetővé tennék az előrehozott tartományi választásokat, miközben a hatalom már a köztársasági parlamenti választások megtartását lebegteti, de a vajdasági voksolásról nem beszél, felmerül a kérdés: miért marad ki Vajdaság a választási tervekből?

Miroslav Ilić, a Szabad Polgárok Mozgalmának, illetve a Vajdaság a diákok mellett képviselőcsoportnak a tagja a Danasnak azt mondta: az 1990-es években hatalmon lévő Szerbiai Szocialista Párttól kezdve a jelenlegi Szerb Haladó Pártig valamennyi „központi” hatalom úgy kezelte Vajdaságot, mint egy egyszerű helyi önkormányzatot, ahonnan elvonják az erőforrásokat és beszedik az állami bevételeket, amikor pedig a pénzt vissza kellene juttatni, a vajdasági közigazgatást csupán közvetítőként kezelik.

Ilić szerint a hatalom számára Vajdaság „egy szántóföld, amelynek terményeit a gazda, vagyis az állam értékesíti”. Úgy véli, ezért fontosabb számukra Belgrád és Újvidék, ahol problémáik lehetnek a polgárokkal, miközben a „vajdasági kérdést”, valamint a tartomány törvényhozói, végrehajtói és igazságszolgáltatási hatáskörének kérdését továbbra is valamiféle elszakadási törekvésként állítják be.

Ilić azt is közölte, hogy amennyiben köztársasági szinten hatalomváltás történik, szerinte a jelenlegi vajdasági tartományi kormány és a képviselőház vezetésének tagjait is bíróság elé kell állítani korrupció, a közpénzek nem rendeltetésszerű felhasználása, rendőri elnyomás, valamint Vajdaság statútumának és Szerbia alkotmányának felfüggesztése miatt.

Bojan Kostreš, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga – Vajdaságiak vezetője és a tartományi képviselőház korábbi elnöke szintén arról beszélt a Danasnak, hogyan tekintenek szerinte a haladók Vajdaságra.

Kostreš szerint fontos tudni, hogy a haladók Vajdaságot nem tekintik politikai entitásnak, és ezért szerinte mindent megtesznek azért, hogy intézményileg, pénzügyileg és más módon is leépítsék. Ennek eszköze szerinte a káros döntések meghozatala, valamint hozzá nem értő és arrogáns pártkáderek kinevezése.

Példaként a Delibláti-homokpusztát, az újvidéki vasútállomás tragédiáját, Nagybecskerek több mint egy évtizede megoldatlan ivóvízproblémáját, valamint 420 kilométernyi vasútvonal felszámolását említette. Állítása szerint a tartományi közigazgatást emellett „a fosztogatás és a kiöregedett káderek elhelyezésének terepeként” használják.

Kostreš ezért nem tartja meglepőnek, hogy az általuk gyakran „Szerbia északi tartományának” nevezett Vajdaság a választások kérdésében sincs a hatalom figyelmének középpontjában.

Szerinte ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy az a politikai irány és értékrend, amelyet ma a Szerb Haladó Párt képvisel, Vajdaságban szerinte csak 1992-ben és 2016-ban tudott egyértelmű választási győzelmet aratni. Kostreš úgy véli, a haladók attól tartanak, hogy elveszítenék a vajdasági választásokat, ha most kiírnák azokat.

Arra a kérdésre, mi történne a vajdasági SNS-hatalommal, ha köztársasági szinten kormányváltás történne, Kostreš azt mondta: szerinte a rendszer azonnal szétesne, mivel elveszítené azokat az eszközöket, amelyekkel jelenleg nyomást tud gyakorolni az emberekre, illetve korrumpálni tudja őket.

Úgy fogalmazott, hogy a hatalom elveszítené az erő monopóliumát és a költségvetés feletti ellenőrzést is. Kostreš szerint a vajdasági közigazgatás jelenlegi vezetői egy hatalomváltás után „ugyanabban a pillanatban megpróbálnának oldalt váltani”, és azt bizonygatnák, hogy mindig is a diákok mellett álltak. Szerinte ezt Maja Gojković tartományi kormányfő is megtenné.

Nebojša Novaković, a Demokrata Párt (DS) képviselője ugyancsak úgy véli, hogy egy esetleges vereségtől való félelem állhat a vajdasági választások halogatásának hátterében.

Szerinte a Szerb Haladó Párt rendszere hanyatlóban van, és ebből már nem tud talpra állni. Úgy véli, ezért menekül a hatalom a diákok és a polgárok által követelt választások elől. Novaković szerint sem Vajdaságban, sem Szerbia egészében nincs már olyan választási kalkuláció, amely biztos győzelmet jelentene az SNS számára.

Azt mondta, a hatalom továbbra is megpróbálja majd elkerülni a választásokat, amennyiben hitelesnek tűnő indokot talál erre, és csak akkor írja ki őket, ha saját gyengeségének érzékelése felülírja a választások elkerülésének szándékát. Novaković szerint azonban mindkét esetben ugyanaz lenne a végeredmény: a diákok győznének.

Janko Veselinović, a Szabadság és Igazságosság Pártja elnökségének tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a haladókkal kapcsolatban szerinte soha nem lehet előre tudni, milyen döntést hoznak.

Véleménye szerint a hatalom kiüresítette a helyi és a tartományi választásokat, valamint magát a helyi és tartományi önkormányzatiságot is. Ha az SNS úgy ítéli meg, hogy számára kedvező lenne a választás, akkor ki fogja írni – mondta. Hozzátette: erről szerinte nem Vajdaságban döntenek, ahogyan az normális lenne, hanem Belgrádban, vagyis az államfői hivatalban.

Veselinović szerint az SNS talán éppen Újvidéken és Vajdaságban okozta a legtöbb kárt. Azt is állította, hogy a vajdasági polgárok nem férnek hozzá megfelelően a szabad médiához, a tartományi közszolgálati televíziót és rádiót pedig élesen bírálta.

Úgy fogalmazott: ha tisztességes és szabad választásokat tartanának, az SNS szerinte még a választási küszöböt sem érné el Vajdaságban. Hozzátette, egészen az utolsó pillanatig nem lehet majd tudni, hogy lesznek-e tartományi választások, mert Aleksandar Vučić továbbra is mérlegeli a lehetőségeket.

Vajdaságban más módon is előrehozott választásokhoz vezethet a politikai helyzet. Ha Maja Gojković tartományi kormányfő lemondana, és a tartományi képviselőház 60 napon belül nem választana új kormányfőt és új tartományi kormányt, akkor megszűnne a képviselőház mandátuma, és ki kellene írni a választásokat.

Illusztráció (Fotó: AI, ChatGPT)