Koppenhága a világ legélhetőbb városa 2026-ban is: a dán főváros sorozatban második alkalommal végzett az Economist Intelligence Unit (EIU) nemzetközi rangsorának élén. A korábban éveken át listavezető Bécsnek ismét meg kellett elégednie a második hellyel, míg Melbourne feljött a dobogó harmadik fokára.
A Global Liveability Index 173 város életminőségét hasonlítja össze. A településeket 30 szempont alapján értékelik, amelyeket öt nagy kategóriába sorolnak: stabilitás, egészségügyi ellátás, kultúra és környezet, oktatás, valamint infrastruktúra.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Koppenhága 100-ból 98 pontot szerzett. A dán főváros három területen – a stabilitás, az oktatás és az infrastruktúra tekintetében – is maximális, 100 pontos értékelést kapott. Egészségügyi rendszerére 96, kultúrájára és környezetére pedig 95 pontot adtak.
A második helyen Bécs végzett 97,1 ponttal, míg a harmadik Melbourne lett 97 ponttal.
A rangsor első tíz helyezettje:
- Koppenhága, Dánia – 98,0 pont
- Bécs, Ausztria – 97,1 pont
- Melbourne, Ausztrália – 97,0 pont
- Sydney, Ausztrália – 96,6 pont
- Zürich, Svájc – 96,4 pont
- Genf, Svájc – 96,1 pont
- Oszaka, Japán – 96,0 pont
- Adelaide, Ausztrália – 95,9 pont
- Vancouver, Kanada – 95,8 pont
- Tokió, Japán – 95,7 pont
Az első tízben tehát Európa négy, Ausztrália három, Japán két várossal szerepel, Észak-Amerikából pedig egyedül Vancouver került be az élmezőnybe.
Különösen figyelemre méltó Tokió teljesítménye: a japán főváros három helyet javítva került be a tíz legélhetőbb város közé. Ezt elsősorban a kultúra és környezet kategóriában elért jobb eredményének köszönheti.
Nyugat-Európában továbbra is kiemelkedően jó élni
Az EIU szerint továbbra is Nyugat-Európa számít a világ legélhetőbb régiójának, annak ellenére, hogy átlagos pontszáma minimálisan csökkent. A régió városainak átlagos értékelése 91,7 pont.
Ázsiában ezzel szemben javult a helyzet: a régió átlaga 0,3 ponttal, 73,9 pontra emelkedett. Különösen a kínai városok teljesítménye javult, elsősorban az egészségügyi ellátás fejlesztésének köszönhetően.
A világ 173 vizsgált városának átlagos élhetőségi pontszáma 76,1 lett, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A változatlan összesített eredmény mögött azonban jelentős átrendeződés történt: a stabilitás átlagos értékelése 0,5 ponttal romlott, miközben az egészségügyi ellátásé 0,7 ponttal javult.
Az idei felmérés egyik látványos előrelépője New York volt. Az amerikai metropolisz 1,2 ponttal javított eredményén, ami az egyik legnagyobb növekedés a vizsgált városok között. New York ezzel a 66. helyre került.
A háborúk erősen rontják az életminőséget
A lista másik végén elsősorban háborúk, politikai instabilitás és súlyos infrastrukturális problémák által érintett városokat találunk.
A rangsor utolsó helyén Damaszkusz áll mindössze 31,6 ponttal. Előtte Tripoli 40,9, Dakka 41,7, Karacsi 42,7 és Algír 42,8 ponttal szerepel.
Kijev a háború következményei miatt ugyancsak a lista legvégén található: a 173 vizsgált város közül a 166. helyet foglalja el 44,5 ponttal.
Az EIU megállapítása szerint 2026-ban elsősorban a geopolitikai konfliktusok rontották a városok stabilitási mutatóit. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában az átlagos élhetőségi pontszám 61,2-re csökkent.
A lista ugyanakkor azt is mutatja, hogy a legélhetőbb városok nem feltétlenül a világ legnagyobb metropoliszai. A tízes élmezőnyben Tokió az egyetlen valódi megaváros, miközben olyan világvárosok, mint New York vagy London jóval hátrébb szerepelnek.
A rangsor készítői hangsúlyozzák: az élhetőséget nem pusztán egy város gazdagsága határozza meg. Legalább ennyire fontos a közbiztonság, az egészségügyi és oktatási rendszer minősége, a közlekedési és egyéb infrastruktúra, valamint a kulturális és környezeti feltételek összessége.
