A blokád alatt álló egyetemek hallgatói esetében nem kémkedésről volt szó, hanem legfeljebb jogosulatlan felvételkészítésről vagy lehallgatásról, vélekedik Vladan Petrov, a szerbiai Alkotmánybíróság elnöke.
„Ez nem kémkedés. Kémkedni egy állam ellen lehet. Lehet például az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság elnöke, a köztársasági elnök vagy az állam bizonyos szektorai ellen kémkedni… Ebben az esetben esetleg valamilyen jogosulatlan felvételkészítésről, lehallgatásról lehet szó… Ha egyáltalán történt ilyesmi” – mondta Petrov a Pink Televíziónak.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Hozzátette, ő maga abból indul ki, hogy „valószínűleg sokan lehallgatják”.
„Ha nincs semmi különösebb rejtegetnivalójuk, különösen nem erőszakos cselekmények vagy büntetőjogi következményekkel járó magatartás formájában, akkor miért aggódnának amiatt, hogy lehallgatja-e önöket valaki vagy sem?” – tette fel a kérdést Petrov.
Mint mondta, létezik az emberi méltósághoz való jog, amelyre mindenki hivatkozhat, és hozzátette, hogy a jogosulatlan felvételkészítés bűncselekmény.
„Ezt nem vitatom, de egyszerűen, amikor valamilyen módon belépnek a közéletbe, fel kell készülniük arra, hogy akarva-akaratlanul a nyilvánosság különböző rétegeinek figyelmébe kerülnek – azokéba is, akik kedvelik önöket, és még inkább azokéba, akik látni sem bírják önöket. Különösen akkor, ha politikával akarnak foglalkozni” – mondta Petrov.
Hozzátette, hogy ezzel nem igazolni akarja a történteket, hanem szerinte ezek „a politizálás bizonyos következményei”.
„Lehetséges, hogy valaki lehallgatta őket, de ki mondta, hogy az a szerb állam volt?” – fogalmazott Vladan Petrov.
