A szerb kormány elfogadta a parlament feloszlatására vonatkozó indoklással ellátott javaslatot, és azt Aleksandar Vučić szerb elnök elé terjesztette. Az államfőnek most 72 órája van arra, hogy feloszlassa a parlamentet és kiírja a választásokat, ezt követően pedig megkezdődik a teljes választási eljárás, amelyet a Nova portál lépésről lépésre ismertetett.
Đuro Macut kormánya hétfőn 15.30-kor fogadta el a parlament feloszlatására vonatkozó javaslatot. Ezt követően a javaslatot a köztársasági elnök elé terjesztik. Az indoklással ellátott javaslat eljuttatása az államfőhöz olyan törvényben és alkotmányban előírt eljárás, amely megelőzi az előrehozott parlamenti választások kiírásáról szóló hivatalos döntést. A parlament feloszlatásáról végső soron a köztársasági elnök dönt.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Korábban előfordult, hogy egy nap telt el aközött, hogy a kormány elküldte az indoklással ellátott javaslatot az államfőnek, és aközött, hogy az elnök kiírta a választásokat. A határidő mindenesetre 72 óra.
A parlament feloszlatásával egyidejűleg a köztársasági elnök kiírja a parlamenti képviselők megválasztására irányuló választásokat is, amelyeknek a kiírástól számított legkorábban 45, legkésőbb pedig 60 napon belül le kell zajlaniuk. Ehhez adódik az a háromnapos határidő, amelyen belül az államfőnek döntenie kell a kormány javaslatáról.
Mi történik a parlament feloszlatásával?
Az elnöki rendelettel megszűnik a parlament jelenlegi összetételének mandátuma. A parlament a feloszlatását követően csak az alkotmányban és a törvényekben meghatározott ügyeket, vagyis folyó ügyeket intézhet.
Ezzel egyidejűleg az elnök választáskiíró döntése számos törvényben meghatározott határidőt is elindít. Ettől a pillanattól kezdve a pártok, koalíciók és polgári csoportok megkezdik a választási listáikhoz szükséges aláírások összegyűjtését.
Az aláírások összegyűjtése
A választási listák benyújtásának határideje legkésőbb a szavazás napja előtt 20 nappal jár le. A parlamenti választásokon való részvételhez a választási listát legalább 10 ezer választópolgár aláírásával kell támogatni, a kisebbségi párt indulásához 5000 aláírás szükséges.
A listához csatolni kell az aláírásokat, vagyis a választópolgárok írásbeli nyilatkozatait is, amelyeket a lista benyújtására meghatározott határidő lejárta előtt hitelesítettek.
Az aláírásokat közjegyzőnél, illetve az önkormányzati vagy városi közigazgatásnál lehet hitelesíteni. Azokon a helyeken, ahol nincs közjegyző, az alapfokú bíróságon, annak bírósági egységénél vagy az alapfokú bíróság átvételi irodájában is elvégezhető a hitelesítés.
A korábbi választási ciklusokhoz képest fontos újdonság, hogy egy választópolgár mostantól több választási listát is támogathat az aláírásával.
A választási listák benyújtása
Miután a pártok vagy koalíciók összeállították jelöltlistáikat, valamint összegyűjtötték a szükséges dokumentumokat és aláírásokat, a listákat benyújtják a Köztársasági Választási Bizottsághoz (RIK).
A hatályos parlamenti választási törvény szerint a választási listát legkésőbb a szavazás napja előtt 20 nappal kell benyújtani. Ha a választást október 25-én tartják, akkor a választási listák benyújtásának végső határideje október 5. lenne.
A listához többek között csatolni kell a jelöltek nyilatkozatát arról, hogy elfogadják a jelöltséget, a jelöltekre vonatkozó dokumentációt, valamint legalább 10 ezer, a listát támogató választópolgár hitelesített nyilatkozatát.
Egy listán legfeljebb 250 jelölt szerepelhet, ennyi parlamenti képviselőt választanak ugyanis. Ugyanakkor teljesülnie kell a nemek közötti képviseletre vonatkozó szabálynak is: az alulreprezentált nem képviselőinek aránya legalább 40 százalék kell legyen, vagyis minden öt jelölt között legalább két személynek kell az alulreprezentált nemhez tartoznia.
A RIK ellenőrzi a listákat
A benyújtást követően a Köztársasági Választási Bizottság ellenőrzi, hogy a lista megfelel-e a törvényben előírt feltételeknek.
Ha a dokumentáció hiányos, vagy olyan hiányosságok vannak, amelyek orvosolhatók, a RIK 48 órát biztosít a benyújtónak azok kijavítására. Ha a hiányosságokat megszüntetik, a RIK a következő határidőn belül dönt a lista kihirdetéséről. A lista kihirdetéséről, elutasításáról vagy visszautasításáról szóló határozatok ellen szintén a törvényben meghatározott határidőkön belül lehet kifogást benyújtani.
A választási lista csak akkor válik a választási verseny részévé, amikor hivatalosan kihirdetik.
A jelöltállítási eljárás lezárása után a RIK összeállítja az összesített választási listát, vagyis az összes kihirdetett választási lista végleges jegyzékét, amelyek szerepelnek majd a szavazólapon.
Az összesített választási listát legkésőbb a szavazás napja előtt 15 nappal kell közzétenni. Ha a szavazást október 25-én tartják, ez azt jelenti, hogy a választási listák végleges jegyzékét legkésőbb október 10-én kell megállapítani.
Az összesített listán szereplő sorrendet a listák kihirdetésének sorrendje határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a szavazólapon szereplő sorszám nem politikai megállapodás eredménye, hanem attól függ, milyen sorrendben hirdeti ki a RIK a választási listákat.
A jelöltállítással párhuzamosan zajlik a választói névjegyzék és a szavazóhelyiségek előkészítése is.
Az egységes választói névjegyzéket a választás előtt 15 nappal zárják le. Október 25-i választás esetén ez október 10-ét jelenti. Ezt követően állapítják meg a választásokon szavazati joggal rendelkező választópolgárok végleges számát.
A helyi választási bizottságok legkésőbb a választások kiírásáról szóló döntés hatályba lépésétől számított 10 napon belül jelölik ki a szavazóhelyiségeket, míg a szavazóbizottságok tagjait legkésőbb a szavazás előtt tíz nappal kell kinevezni.
Fotó: Szerbiai RTV
