A Szerb Nemzeti Bank (NBS) végrehajtó bizottsága csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy változatlanul, 5,75 százalékon tartja az irányadó kamatlábat. Nem változott a betéti rendelkezésre állás kamata sem, amely továbbra is 4,5 százalék, valamint a hiteloldali rendelkezésre állás kamata, amely 7 százalék maradt, írja a Blic Biznis.
A döntés meghozatalakor a jegybank elsősorban az infláció eddigi és várható alakulását, valamint azokat a nemzetközi kockázatokat vette figyelembe, amelyek hatással lehetnek az árakra.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az éves infláció továbbra is a jegybank 3 ± 1,5 százalékos célsávjában mozog, június óta pedig ismét a 3 százalékos középérték alatt van. Júliusban az éves infláció 1,9 százalék volt, elsősorban az élelmiszerárak, különösen a gyümölcs- és zöldségárak csökkenésének köszönhetően. A kivételesen jó termés miatt ezek ára 18 százalékkal volt alacsonyabb, mint tavaly júliusban.
Az NBS augusztusi előrejelzése szerint az infláció idén alacsonyabb lesz, mint amivel három hónappal korábban számoltak, és a következő két évben is a jegybanki célsávon belül marad.
A jegybank ugyanakkor arra számít, hogy szeptembertől az infláció 4 százalék körüli szintre emelkedik, és 2027 folyamán is ezen a szinten marad. Ezt részben a tavalyi alacsony összehasonlítási alap – a kereskedelmi árrések korlátozásáról szóló rendelet hatása –, részben pedig az energia és más nyersanyagok világpiaci árának emelkedése okozhatja. Az előrejelzési időszak végére az infláció fokozatos csökkenésére számítanak.
A maginfláció – amelyből kiszűrik az élelmiszerek, az energia, az alkohol és a cigaretta árának változását – tavaly szeptember óta lényegében változatlanul alakul, és a jegybanki célsáv felső határa, 4,5 százalék körül mozog. Júliusban is 4,5 százalék volt.
A vártnál jobban teljesít a szerb gazdaság
A gazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozások is javultak. A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 második negyedévében a GDP reálértéken 3,8 százalékkal nőtt éves összevetésben, ami meghaladja az első, 3,6 százalékos becslést.
A jegybank szerint a növekedéshez legnagyobb mértékben a szolgáltatási ágazatok járultak hozzá, amit a lakossági fogyasztás növekedése támogatott. A feldolgozóipar, a bányászat, az építőipar és a mezőgazdaság teljesítményének javulása ugyancsak gyorsította a gazdasági növekedést.
Az év első felében a szerb GDP összességében 3,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az év eleje óta tapasztalt, vártnál kedvezőbb gazdasági teljesítmény miatt az NBS augusztusban 3,2 százalékra emelte az idei GDP-növekedési előrejelzését, míg 2027-re továbbra is 4,5 százalékos bővüléssel számol.
A növekedés fő hajtóereje a belföldi kereslet lehet, miközben a fogyasztás és a beruházások is pozitívan járulhatnak hozzá a gazdaság teljesítményéhez. Ezt a rendelkezésre álló jövedelmek növekedése és a „Ugrás a jövőbe – Szerbia Expo 2027” program keretében megvalósuló infrastrukturális beruházások folytatása is segítheti.
A munkaerő-felmérés szerint 2026 második negyedévében 7,2 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, ami az eddigi legalacsonyabb érték.
Továbbra is kockázatot jelent a közel-keleti helyzet
Bár a közel-keleti konfliktus eszkalálódása és az olaj világpiaci árának emelkedése eddig kisebb hatást gyakorolt a globális inflációra és a gazdasági teljesítményre, mint amire eredetileg számítottak, a bizonytalanság továbbra is jelentős. Az olaj világpiaci ára ugyanis még mindig magasabb, mint a konfliktus kitörése előtt.
Szerbiában az energiahordozók rendelkezésre álló készleteinek felhasználása és a kőolajszármazékokra kivetett jövedéki adó csökkentése eddig mérsékelte az üzemanyagárakra gyakorolt hatást.
Ha azonban a közel-keleti konfliktus elhúzódik vagy tovább erősödnek a geopolitikai feszültségek, azok hatása megjelenhet a globális termelési és szállítási költségekben, az ellátási láncokban és a tőkeáramlásban, végső soron pedig az inflációban is.
Az NBS hangsúlyozta, hogy Szerbia kis, nyitott gazdaságként jelentős mértékben függ az energiaimporttól, ezért ezeket a kockázatokat továbbra is szorosan figyelemmel kell kísérni.
A Szerb Nemzeti Bank közölte, hogy továbbra is óvatos monetáris politikát folytat, miközben fenntartja a dinár árfolyamának viszonylagos stabilitását. Amennyiben az olaj világpiaci árának emelkedése az inflációs várakozásokon keresztül más termékek árára is jelentősebb hatást gyakorolna, a jegybank kész valamennyi rendelkezésére álló eszközzel reagálni.
Az NBS végrehajtó bizottságának következő, az irányadó kamatról is döntő ülését 2026. október 8-án tartják.
