A Bácsmegyei Napló korának nagyon meghatározó napilapja volt 1908 és 1941 között. Olyannyira, hogy tudósítói voltak Párizsban, Berlinben, meghirdetett pályázataira volt, hogy hatszázan jelentkeztek, késő este jelent meg, így az olvasók mindig frissen értesülhettek a hírekről, arról nem beszélve, hogy sokszínűsége miatt mindenki talált benne olvasnivalót.
Dr. Hicsik Dóra, akit a szabadkaiak elsősorban helytörténészként és Kosztolányi kutatóként ismernek, a szabadkai Városi Könyvtár dolgozója volt, amikor a Bácsmegyei Napló számait digitalizálta. A lap kötődik Kosztolányihoz is, hiszen az akkor híresnek számító Kosztolányi maga is küldött szövegeket, elsősorban másodközléseket a lapba, és önálló rovata is volt Tere-fere címmel.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Megtelt a Klara és Rozsa kertje érdeklődőkkel (Fotó: SZMSZ)
“Az irodalomtörténészek azt szokták mondani, hogy Kosztolányi a naplóban keresett pénzzel segítette az itthoni családot a trianoni békedöntés után, amikor munka nélkül maradtak, lakás nélkül maradtak, és újra fel kellett találniuk magukat. Ez tény, tehát ezt levelek bizonyítják, de Szabadkát Kosztolányi tette naggyá. Szeretjük, vagy nem szeretjük Sárszeget, mi általa létezünk az irodalomban, és ez nagyon jól van így, és szerintem soha nem tudott szabadulni innen”, mondta Hicsik.
Berényi Emőke, a könyvbemutató házigazdája és moderátora kiemelte, hogy a Bácsmegyei Napló volt a régió legolvasottabb lapja a ’20-as és ’30-as években. Fenyves Ferenc felelős szerkesztőt pedig sokszor dicsérik amiatt, hogy gazdasági vállalkozásként gondolt a lapjára, és olyan intézkedéseket vezetett be ennek szellemében, amik biztosították azt, hogy egyre nőjön ez az olvasótábor.
“A Bácsmegyei Naplónak az volt a legnagyobb sikere, hogy túl tudta élni a trianoni békedöntést, túl tudta élni a határmódosítást, és megmaradt. Fenyves mindenkihez szólni tudott. Tehát olyan lapot kapott az olvasó, ahol nemcsak szabadkai hírek voltak, hanem vajdasági hírek a legapróbb falukból is küldték a tudósításokat, hogy ott mi történik. Tudósítói voltak neki Párizsban, Berlinben, Budapesten, több európai nagyvárosban, akik szintén küldték a szaftos tudósításokat, hogy mi történik a nagyvilágban, tehát naprakész lapot kaphattak. Fontos volt az, hogy este jelent meg, és sokkal több hírt tudott szolgálni. Fontos volt az, hogy rengeteg nyereményjátékot tudtak biztosítani az olvasóknak, házat lehetett nyerni, rádiót, tehát ami abban a korban tényleg elképzelhetetlen volt, keresztrejtvény volt, gyerekmellékleteket adtak ki, közgazdasági mellékleteket. Gondoljunk csak bele, hogy a 20-as, 30-as évekről beszélünk, milyen nagy dolog lehetett ez az akkori olvasóknak. Az irodalmi melléklet a vasárnapi számhoz jelent meg, és több mint 10 oldalas volt. Rengeteg pályázatot hirdetett, ami szintén segített kiemelkedni a tehetséges íróknak és költőknek. És ez így visszanézve azért nagyon fontos, mert ezeknek az íróknak a 99,90 százaléka meghalt a második világháborúban. Ki kellett szűrni azt a réteget, akik később a vajdasági magyar irodalom magját adhatták volna, ha túlélik. De meg kell említeni olyan neveket, mint például Majthényi Mihály, aki még Markovics néven ír a lapban, Gál Lászlót, Novoszel Andort, aki szintén fiatalon meghalt, de a Bácsmegyei Napló fedezi föl, tehát vannak olyan nagy nevek, akik szerencsére túlélik a világháborút”, mesélte Hicsik.
A Bácsmegyei Napló irodalmi melléklete 1928-ban indult. Először számozott külön oldalakon jelent meg az újságon belül, később pedig már beintegrálták az újságba. Az első pár évben külön kötetben is összegyűjthették az olvasók az irodalmi mellékletet, és akkor a nyomda ezt ingyen beköttette nekik. Tehát ők így egy antológiát kaphattak év végére, akik összegyűjtötték az irodalmi mellékletet.
Dr. Hicsik Dóra Irodalom a semmiben című kötete a Minerva Könyvképző gondozásában jelent meg, a szerző köszönetet mondott dr. Negyela László Márknaké s Halbrohr Tamásnak, amiért kiadásra érdemesnek találták a munkáját. A könyv megvásárolható a kiadónál.
