Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben elmondott szerdai évértékelőjében az európai gazdaság megerősítését, az energiafüggetlenséget, a védelmi képességek növelését, Ukrajna támogatását, a migrációs rendszer szigorítását, valamint az Európába irányuló külföldi beavatkozás elleni fellépést nevezte a következő időszak legfontosabb feladatainak, írja a HVG.
A beszéd egyik hangsúlyos témája az európai demokráciák védelme volt. Von der Leyen szerint az uniós választásokat külföldi propaganda, dezinformáció, összeesküvés-elméletek és mesterségesen létrehozott deepfake-videók veszélyeztetik. ”Ez kognitív hadviselés” – mondta.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Von der Leyen szerint azonban a demokráciát fenyegető veszélyek nem kizárólag kívülről érkeznek. Beszédében név szerint Magyarországot is példaként hozta fel.
A magyarországi április 12-i választásról azt mondta:
A magyar nép kezébe vette a jövőjét. A demokráciát választotta. Európát választotta.
A beszéd szerint a jogállamiság, a korrupció és az állami intézmények működése terén Magyarországon változások indultak, és több milliárd eurónyi uniós beruházás vált elérhetővé.
Von der Leyen azt is hangsúlyozta, hogy a következő uniós költségvetésben a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletének még erősebb kapcsolatban kell állnia az uniós forrásokhoz való hozzáféréssel.
„Elég volt” – uniós korhatár a közösségi médiára
A beszéd egyik legkonkrétabb társadalompolitikai bejelentése a gyermekek közösségimédia-használatának korlátozása volt.
Von der Leyen szerint az európai fiatalok napi négy-hat órát töltenek képernyők előtt, miközben a közösségi platformokat úgy tervezik, hogy minél hosszabb ideig fenntartsák a felhasználók figyelmét.
Amit látunk, az gyermekeink nagyszabású elfoglalása. A figyelmük, a koncentrációjuk, az elméjük elfoglalása – mondta. A beszédben egy Belgiumban élő, 14 éves lány, Oléa tragédiáját is felidézte, aki a egy hónappal ezelőtt öngyilkosságot követett el online zaklatás következtében.
A Bizottság ezért EU KIDS ACT néven új szabályozást terjeszt elő. Eszerint 13 éves kor alatt nem lehetne közösségi médiát használni, 15 év alatt pedig nem lehetne önálló személyes fiókot létrehozni.
A 13 és 15 év közötti gyermekek csak szülő által létrehozott és felügyelt, korlátozott funkciókkal működő fiókokat használhatnának. A 15–18 évesek esetében pedig a platformok számára kötelezővé tennék a biztonságos tervezést. Von der Leyen a technológiai óriáscégeknek is üzent:
Nem kell elfogadnunk a függőséget okozó funkciókat. Nem kell elfogadnunk, hogy a gyermekeket egyre szélsőségesebb tartalmak felé tereljék.
A Bizottság ősszel Digitális méltányossági törvényt is javasolna, amely nemcsak a gyermekeket, hanem általában a digitális platformok felhasználóit védené az addiktív tervezéssel szemben:
Nem arról van szó, hogy a kiskorúak hozzáférnek-e a közösségi médiához. Arról van szó, hogy mikor és hogyan engedjük meg, hogy a közösségi média hozzáférjen a kiskorúakhoz.
