Miután a Mi, a nép ereje (Mi – snaga naroda) képviselői közölték, hogy nem találják dr. Branimir Nestorovićot, amióta bejelentette a választási szövetséget Aleksandar Vulin pártja, a Szocialisták Mozgalmával, Nestorović sajtótájékoztatót tartott, amelyen azt mondta: a közelgő rendkívüli parlamenti választásokon való indulással kapcsolatos egyeztetéseket a belgrádi orosz nagykövetségen folytatta.
A Nova.rs értelmezése szerint Nestorović ezzel – akár tudatosan, akár nem – nyilvánosan azt állította, hogy Oroszország közvetlenül beavatkozik a szerbiai választásokba. Az orosz fél egyelőre nem cáfolta kijelentéseit, és a belgrádi hatalom sem reagált.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Nestorović végül sajtótájékoztató keretében elárulta, mivel foglalkozott azokban a napokban, amikor párttársai nem tudták elérni.
“Volt egy kérésünk az Oroszországi Föderáció részéről, hogy gyűjtsük össze az összes Szerbiában létező oroszbarát pártot és mozgalmat, és ennek keretében a Szocialisták Mozgalmát is” – mondta Nestorović.
Ezután hozzátette, hogy az orosz nagykövetségen megerősítést kapott arra, hogy teljes mértékben joga van dönteni a kérdésben.
“Beleértve azt is, hogy Vulinnal vagy Vulin nélkül indulok-e” – mondta a Mi, a nép ereje vezetője.
A Nova.rs megkereste Oroszország belgrádi nagykövetségét. A cikk megjelenéséig azonban nem kaptak választ arra, hogy Nestorović állításai megfelelnek-e a valóságnak, illetve arra sem, hogy az orosz képviselet szerint az ilyen szerepvállalás sértené-e a diplomácia szabályait és választási beavatkozásnak minősülne-e.
Srećko Đukić volt diplomata a Nova.rs-nek azt mondta, hogy amennyiben Nestorović állításai igazak, az ügy diplomáciai botrányt jelent.
Szerinte ha ugyanezt bármely más nagykövetség vagy állam tenné, és nem Oroszországról lenne szó, Szerbiában óriási felháborodást váltana ki az ország belső választási folyamatába történő ilyen nyílt beavatkozás.
Đukić arra is felhívta a figyelmet, hogy egyelőre nem érkezett reakció a szerbiai állami vezetéstől.
Szerinte, ha az orosz nagykövetség vagy maga az Oroszországi Föderáció nem cáfolja Nestorović kijelentéseit, akkor az ügy nemzetközi diplomáciai botránynak tekinthető.
Úgy fogalmazott, ez „a diplomácia valamennyi szabályának megsértése” és megengedhetetlen beavatkozás lenne Szerbia belügyeibe.
Először beszélt politikai szereplő nyilvánosan arról, hogy egy nagykövetségnek „favoritja” lehet
Nemanja Nenadić, a Transparency Serbia programigazgatója szerint figyelemre méltó, hogy egy szerbiai politikai szereplő maga beszél nyilvánosan ilyen egyeztetésről.
Mint mondta, az elmúlt három és fél évtizedben gyakran lehetett olyan vádakat hallani a szerbiai közbeszédben, hogy külföldi államoknak vagy „nagykövetségeknek” vannak favoritjaik a választásokon, de tudomása szerint most fordult elő először, hogy egy politikai szereplő maga beszélt erről nyilvánosan.
Nenadić szerint nem világos, hogy Nestorović elszólta-e magát, vagy szándékosan hozta nyilvánosságra az információt, mert úgy gondolja, hogy ezzel növelheti pártja támogatottságát.
A Transparency Serbia programigazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatályos szerbiai választási jogszabályok ennek a kérdésnek csak bizonyos részeit szabályozzák.
Bár a külföldi államok választási folyamatokba történő beavatkozását a nemzetközi kapcsolatokban általában elfogadhatatlannak tekintik, a szerbiai törvények csak bizonyos konkrét formáit tiltják.
A pártok finanszírozására vonatkozó jogszabályok Szerbiában már 1990 óta tiltják, hogy külföldi államok, vállalatok vagy – szerb állampolgársággal nem rendelkező – külföldi állampolgárok finanszírozzanak politikai pártokat vagy választási kampányokat. Kivételt jelenthet a testvérszervezetek által nyújtott nem pénzügyi támogatás.
Nenadić szerint a finanszírozás fogalma idővel szélesebb értelmet kapott. Ide tartozhat például ingyenes szolgáltatások biztosítása, vagy az, ha egy külföldi állam, vállalat vagy magánszemély egy szerbiai politikai szereplő helyett fizeti egy jelölt vagy választási lista népszerűsítésének költségeit, például közösségi médiás hirdetéseket.
A politikai tevékenységek finanszírozásáról szóló törvény legutóbbi módosításai már kifejezetten szabályozzák az úgynevezett „harmadik személyek kampányát” is. Külföldi szereplők számára tilos ilyen kampányt folytatni.
A szabályok megsértéséért pénzbírság szabható ki: jogi személyek esetében legfeljebb kétmillió dinár, természetes személyeknél pedig 200 ezer dinár.
