A Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság honlapján található adatok szerint harmincegy vajdasági községben a magyar nyelv is hivatalos használatban van. A közjegyzőségről szóló törvény értelmében az ügyfél kérésére a dokumentumokat ott, ahol a nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van, azon a nyelven is ki kellene állítaniuk a közjegyzői irodáknak. Erről írtunk korrábi cikkünkben, ha amennyiben egy magyarországi vagy vajdasági magyar ügyfél ellátogat az említett közjegyzői irodákba, és a szerb mellett magyar nyelven is igényt tart a dokumentumra, akkor mire számíthat. A negyvenhét megkérdezett közjegyzői iroda közül tizenháromban válaszolták azt, hogy az okiratot, amennyiben az ügyfél kéri, úgy minden ellenszolgáltatás nélkül magyar nyelven is kiadják. Ez azt jelenti, hogy a megkérdezett közjegyzői irodák kevesebb, mint 28 százaléka tesz eleget a törvényi kötelezettségeknek.
Józsa László ügyvéd megkeresésünkre egy másik cikkünkben arról a problémáról is beszélt, hogy a területi földhivatalok a magyar nyelven átadott szerződéseket kiadják fordításra, és csak a szerb nyelvű fordítás alapján hajlandók eljárni, sutba vágva ezáltal azt a kötelezettséget, hogy olyan személyzeti állományt alkalmazzanak a saját munkájában, akik értik az adott kisebbség nyelvét, és el tudnak járni a kisebbség nyelvén megfogalmazott és benyújtott okiratok alapján is.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Józsa elmondta, hogy a gyakorlatban ez úgy néz ki, ha valaki arra „vetemedik”, hogy kisebbségi nyelven nyújtson be a kataszternek egy szerződést, és kérje a szerződés alapján egy ingatlan tulajdonjogának az átíratását, vagy bármilyen más jognak a beírását, abban az esetben mellékvágányra tereli az ügyfél a saját ügyét, és önmagának okoz kárt, mert a kataszter csak hónapok, urambocsá évek után veszi elő érdemben az ügyet akkor, amikor a hivatalos fordítás az ő megrendelésük alapján megérkezett. Ez egy érdemi kisebbségi jogsértés és ezzel kapcsolatban a vajdasági magyar politikumnak fel kellene lépnie, fogalmazott májusban Józsa.
Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerdán megtartott sajtótájékoztatóján azt mondta, folyamatosan kapcsolatban vannak az illetékesekkel, a bírósági eljárások kapcsán sok olyan eset van, amikor a felek úgy egyeznek meg végül, hogy nem veszik igénybe a magyar nyelvet az eljárás során.
„A katasztert, vagyis a földhivatalt viszont feljelentettük, azért mert az történt, hogy a kataszter azért nem akart beírni bizonyos ingatlanokat, mert magyarul volt a szerződés. Nekünk írásban is válaszoltak arra, hogy azért nem teszik ezt meg, mert magyarul van a szerződés. A kisebbségi jogvédő ez a jogsértés miatt el fog látogatni még a héten a Magyar Nemzeti Tanácshoz és tárgyalni fogunk erről, dolgozunk a megoldásokon”, nyilatkozta kérdésünkre Fremond.
A bíróságok esetében azt mondta, ez általában a felektől függ, hogy használják, vagy nem használhatják a magyar nyelvet, függetlenül attól, hogy most mennyire körülményes vagy sem. A közjegyzők esetében is az a helyzet.
„Kértük őket és a minisztérium felé is jeleztük, hogy ez problémát jelent és arra kérik őket, amennyiben van lehetőség, akkor változtassanak ezen. Vannak pozitív példák, ahol ezt megoldottnak tekintik, de az biztos, hogy az elkövetkező időszakban is intenzíven kell vele foglalkozni, mi pedig intenzíven foglalkozunk a háttérben ezekkel a kérdésekkel”, zárta az MNT elnöke.
