Miért nincs egyetemista az Egyetemista Listán?

Az egyetemisták nyilvánosságra hozták a szerb parlamenti választásra összeállított, 250 jelöltet tartalmazó listájukat. Az a tény, hogy a jelöltek között egyetlen egyetemista sincs, azonnal a kormánypárti média egyik fő témájává vált – annak ellenére, hogy az egyetemisták ezt már korábban bejelentették.

Egyes médiumok magát az „Egyetemisták listája” elnevezést is megkérdőjelezték, és kiemelték, hogy az „Aleksandar Vučić – Egységes Szerbia” lista jelöltjeinek átlagéletkora hét évvel alacsonyabb: 43,5 év, szemben az Egyetemisták listájának 50,6 éves átlagával. Arra is felhívták a figyelmet, hogy Vučić listáján több mint húsz egyetemista szerepel.

Dobrosav Milutinović, az Állatorvostudományi Kar hallgatója a Danasnak elmondta: már a lista összeállításának kezdetén közösen döntöttek arról, hogy egyetemisták nem lesznek a jelöltek között, és ehhez az elvhez mindvégig következetesen tartották magukat.

„A listánkat nem azért nevezik Egyetemisták listájának, mert egyetemisták szerepelnek rajta, hanem azért, mert kizárólag az egyetemisták vettek részt az összeállításában. A lista az elmúlt több mint egy évben, világosan meghatározott, párbeszédre és demokratikus döntéshozatalra épülő eljárások során alakult ki. A cél az volt, hogy megtaláljuk a legjobb megoldást, amely képes győzelmet elérni a választásokon, és megújítani ezt a társadalmat és az államot” – mondta Milutinović.

Elmondása szerint minden egyetem, illetve kar maga választotta ki a jelöltjeit, mégpedig az adott intézmény hallgatói létszámával arányosan.

Ezt követte a mára ismertté vált vétóeljárás két fordulója. Minden karnak egy szavazata volt, és a szavazás eredménye alapján egy-egy jelölt vagy lekerült a listáról, vagy rajta maradt.

Az Informer és a Politika szinte azonos tartalmú cikkeket jelentetett meg, amelyekben a két választási lista életkori összetételét, illetve azt állították középpontba, hogy az Egyetemisták listáján egyetlen egyetemista sincs.

Milutinović szerint a kormánypárti média célja, hogy manipulációval hiteltelenítse az Egyetemisták listáját.

„Olcsó manipulációkkal próbálják értelmetlenné tenni az Egyetemisták listáját, és úgy bemutatni, mintha ismeretlen, kétes hátterű, rossz szándékú emberek gyülekezete lenne. Azt próbálják sugallni, hogy „újrahasznosított politikai roncsokról” van szó, ami különösen ironikus annak fényében, hogy kik szerepelnek a kormánykoalíció pártjainak listáin” – fogalmazott.

Szerinte a kormánypárti sajtó úgy tesz, mintha meglepődne azon, hogy nincsenek egyetemisták a listán, abból kiindulva, hogy az elnevezésből ennek kellene következnie.

„Ahogy az X-en írták ezekben a napokban: ez körülbelül olyan, mintha valaki azon lepődne meg, hogy a „diákpástétom” valójában nem diákokból készül. Összehasonlíthatatlanul jobb, ha nincsenek egyetemisták a listán, mint Miloš Pavlovićtyal és hozzá hasonlókkal büszkélkedni mint annak a rátermettségnek és tudásnak a példáival, amely majd az országot vezeti” – mondta Milutinović.

Úgy véli, mivel az egyetemista mozgalomnak nincs egyetlen vezetője, akire a támadásokat összpontosítani lehetne, a hatalom az egész Egyetemisták listáját próbálja célponttá tenni, és bizalmatlanságot kelteni a választókban a jelöltekkel szemben.

Aleksandar Vučić elnök kijelentését, miszerint az emberek nem tudják, kinek adják támogató aláírásukat, Milutinović ugyanezen stratégia részének tekinti. Szerinte az egyetemisták az elmúlt két év során jelentős bizalmat építettek ki a polgárok egy részében.

Milutinović azt is paradoxonnak tartja, hogy a kormánypárti média az Egyetemisták listájának összetételét az egyik legfontosabb kérdésként kezeli, miközben az elmúlt években a hatalom választási listáin szereplő jelölteknek szerinte kevés tényleges befolyásuk volt az ország irányítására.

Úgy véli, ebben a politikai rendszerben a parlament szerepe is nagymértékben kiüresedett, az emberek megítélésének pedig alapvető mércéjévé az Aleksandar Vučić államfőhöz való viszony vált.

„A hatalom egyetlen mércéje Aleksandar Vučić. Mindenkit – képességeitől és értékeitől függetlenül – aszerint osztanak két csoportra, hogy támogatja-e őt vagy sem: ennek alapján lesz valakiből áruló vagy nagyság. Egy ilyen kifordított rendszerben még Novak Đokovićot is bukott teniszezőnek nevezik, akinek állítólag nincs joga saját politikai véleményhez „– mondta Milutinović.

Szerinte az egyetemisták küzdelmének célja nem egy új vezető megtalálása, hanem egy jól működő rendszer kialakítása, amelyet hozzáértő és tisztességes emberek működtetnek.

„Számunkra az alapértékek a tudás, a képesség, az elért szakmai eredmények, az áldozatkészség és az erkölcs. A mi harcunk nem egy új vezetőért folyik, hanem egy rendezett rendszerért, amelyet hozzáértő és tisztességes emberek alkotnak. A legjobbak uralmáért küzdünk a legrosszabbak uralmával szemben. A demokráciáért és azért, hogy a szuverenitás visszakerüljön a polgárok kezébe” – mondta.

Vera Didanović, a Radar újságírója a Danasnak hangsúlyozta: az egyetemisták kezdettől fogva jelezték, hogy ők maguk nem szerepelnek majd a listán.

Szerinte ez összhangban áll azzal is, hogy a mozgalom nem kívánt saját soraiból vezetőket kitermelni. Emellett egy parlamenti képviselő feladata olyan tudást és tapasztalatot igényel, amely fiatal korban nem feltétlenül áll rendelkezésre.

Didanović szerint azt a kérdést, hogy „miért nincsenek egyetemisták az Egyetemisták listáján”, valójában a hatalom próbálja napirenden tartani.

Úgy véli, a kormányzat két éve sikertelenül keresi annak módját, hogyan léphetne fel azzal a mozgalommal szemben, amely szerinte első alkalommal jelent komoly kihívást a hatalom számára.

Didanović példaként említette, hogy heteken keresztül Vladan Đokićot, a Belgrádi Egyetem rektorát próbálták az egyetemista mozgalom fő vezetőjeként bemutatni és támadni, miközben Đokić neve végül nem is szerepel a választási listán.

Ivan Stanojević, a Politikatudományi Kar professzora ugyancsak arra emlékeztetett, hogy régóta ismert volt az a döntés, amely szerint az egyetemisták nem lesznek képviselőjelöltek.

„Az egyetemisták elmondták: nem gondolják úgy, hogy kellően felkészültek lennének az állam legfontosabb tisztségeinek átvételére. Ugyanakkor végig akarják vinni ezt a demokratikus folyamatot, és ki akarják választani azokat az embereket, akikben megbíznak, és akikről úgy gondolják, hogy ezt a feladatot a lehető legjobban képesek ellátni. Mindez már régóta ismert a nyilvánosság előtt” – mondta Stanojević.