Miután a tiltakozó egyetemisták közzétették választási listájukat és tizenegy pontból álló programjuk egyes részeit, felmerült a kérdés, vajon szerepelnek-e ezen a listán azok a személyek is, akik ezt a programot a gyakorlatba is átültetik majd.
Az Egyetemista lista – Az egyetemisták győznek lista médiacsapata a Danas napilap azon kérdéseire, hogy a leendő miniszterek a képviselőjelöltek között vannak-e, illetve, hogy ki, mikor és milyen kritériumok alapján választja ki őket, azt válaszolta: a kormányalakításig és a választásokig még van idő a káderezésre.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Tekintettel arra, hogy a kormány a parlament megalakulása után száz nappal áll fel, a választásokig pedig még több mint harminc nap van hátra, egyértelmű, hogy van idő a káderezésre. Természetesen már vannak számításba vett embereink, ahogy a listán és azon kívül is rengeteg olyan szakember van, akik eddig a program megírásában és egyébként is segítettek” – áll az egyetemisták médiacsapatának írásos válaszában. Mint hangsúlyozzák, „lépésről lépésre kell haladni, és nem szabad minden lapot kiteríteni”.
Nebojša Petković, a Nem adjuk a Jadar völgyét egyesület tagja elmondta, hogy a miniszterekről azok fognak dönteni, akik a listán szereplő jelölteket is javasolták.
„Biztos, hogy a leendő kormány többsége rajta van a listán, de arról mindenképpen azok fognak dönteni, akik a jelölésüket támogatták. Ők többnyire kompetens és a szakmájukban sikeres emberek, és mi pont azért küzdünk, hogy a miniszterek olyan személyek legyenek, akik uralják a saját tárcájuk szakterületét” – tette hozzá.
Milomir Mandić, a Demostat kutatója nem biztos benne, hogyan fognak lépni a diákok.
A Danasnak elmondta, hogy az Egyetemista terv című dokumentumot elsősorban az elvi szándékok kinyilvánításának és egy politikai irányvonal kijelölésének tekinti.
„A szöveg detektálja az igazságszolgáltatás és a média problémáit, de ebben a szakaszban úgy tűnik, inkább csak a kinyilvánított célok listájaként funkcionál. Ahhoz, hogy ebből komoly politikai program lehessen, az elvi szándékokat konkrét törvényjavaslatokká, illetve részletesen kidolgozott, operatív tervekké kell alakítani” – mutatott rá a kutató.
Véleménye szerint az egyetemista mozgalom a kezdetektől fogva személytelen szervezetként működik, és úgy gondolja, hogy ez a választásokig így is marad.
„A mi politikai kultúránk kevéssé ismeri az ilyen, vezetők nélküli szerveződési modelleket, ezért is tűnik fel mindig az, aki a lista élén áll, és akit ebből kifolyólag a leggyakrabban emleget a média. Nem tudom, hogy a mozgalom a választásokig dönt-e a potenciális miniszterelnök- és miniszterjelöltek nevének nyilvánosságra hozataláról, de az biztos, hogy ezeknek a személyeknek egyáltalán nem muszáj a képviselői listáról kikerülniük” – mondta Mandić.
Arra a kérdésre, miszerint a nyilvánosságnak tudnia kellene-e legalább néhány nevet, akikre a diákok miniszteri tisztséget bíznának, Žarko Korać, a Belgrádi Egyetem nyugdíjas professzora rámutatott arra a különbségre, ami ezt a választást elválasztja az 1990 decembere óta lezajlott, sőt, mint fogalmazott, Szerbia történetének összes eddigi választásától.
Korać szerint a hatalom olyan szinte már felfoghatatlan mértékre fokozta az általa kontrollált média nagy részének agresszív manipulációját, hogy egy kereskedelmi televízió filmcsatornáin óránként megszakítják az adást, csak azért, hogy bemondják, éppen mit csinál Vučić.
„Másrészt viszont az egyetemisták által az egyetemi plénumokon összeállított lista ahhoz vezet majd, hogy a megválasztott képviselők nem is fogják ismerni egymást. Ki fogja meghatározni a politikai munkájukat, és ki lesz mondjuk a frakcióvezető? Ez a válasz a feltett kérdésre is. Ha maga a diáklista – vagy egy másik parlamenti párt segítségével – többséget alakít ki, sőt, még akkor is, ha önállóan lesz többsége: ki határozza meg a kormány összetételét, arculatát és programját? Ki az az egy személy, vagy kikből áll az a csoport?” – tette fel a kérdést Korać.
Hozzátette, támogatja az Egyetemista lista győzelmét, de egyáltalán nem tartja szimpatikusnak azt a hatalmas nyomásgyakorló kampányt, amellyel a mellettük szintén indulni kívánó pártokat – elsősorban az EU listát – visszalépésre akarják bírni.
„Ők lennének a természetes szövetségesek egy választások utáni koalícióban. De úgy tűnik számomra, hogy az Egyetemista lista célja a Szerb Haladó Párt legyőzése. Csak ezt követően kerülhet majd sor számos, jelenleg háttérbe szorított kérdés teljes körű megtárgyalására. A diákoknak hatalmas érdemeik vannak abban, hogy Szerbiában újjáéledt az ellenzéki energia. Felébresztették az embereket, és visszaadták nekik a reményt, hogy lehetséges a változás. Azt a formációt azonban, amelyet összehoztak, elsősorban a Szerb Haladó Párt legyőzésére hozták létre. Jelen pillanatban úgy tűnik, ez az egyetlen lehetséges út” – összegezte Korać.
A többi, már kihirdetett lista képviselői sem nyilatkoznak még a leendő minisztereikről, kivéve Aleksandar Vučićot, az Egyesült Szerbia lista miniszterelnök-jelöltjét, aki neveket ugyan nem említett, de közölte, hogy a lehető legkisebb, 13 fős kormány megalakítását tervezi, ha megnyeri a választásokat.
