Hiába olcsóbb a kőolaj, az üzemanyag ára nem csökken

A Brent kőolaj világpiaci ára ismét 103 dollár körül alakul hordónként, miközben Szerbiában az euródízel maximális kiskereskedelmi ára 236, a BMB 95-ös benziné pedig 207 dinár literenként. Az elmúlt hetekben jelentősen ingadozott a világpiaci olajár, miközben a szerb állam a jövedéki adó csökkentésével próbálja mérsékelni az üzemanyagárakra nehezedő nyomást. A csökkentett jövedéki adó szeptember 27-ig marad érvényben: a benzin esetében 54, a dízelnél 55,53 dinár literenként. Szeptember 25-én várhatóan az új, következő hét napra érvényes maximális árakat is közzéteszik.

Jelica Putniković, az Energija Balkana portál szerkesztője az Insajdernek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a közel-keleti helyzet és a Duna nehezített hajózási tranzitja is problémákat okoz az üzemanyag-ellátásban.

„A közel-keleti válság és a dunai folyami tranzit válsága miatt – nemcsak Szerbiában, hanem Európa többi országában is – nem lehet egyszerűen uszályokkal elszállítani azokat az üzemanyag-mennyiségeket, amelyeket korábban lehetett” – mondta Putniković.

Szerinte Európa egyes országaiban egyre erősebb az energiaválság, és az üzemanyag-drágulás sem mindenhol egyformán alakul. Franciaországban például már felmerült a fűtőolaj használata az üzemanyaghiány enyhítésére.

Kína is egyre fontosabb tényező az olajpiacon

Putniković szerint az OPEC mellett Kína is egyre jelentősebb szerepet játszik a kőolaj világpiaci árának alakulásában, mert attól is függ az ár, hogy Kína nagyobb vagy kisebb mennyiségű nyersolajat vásárol-e.

Az árakat emellett a közel-keleti eseményekről érkező hírek, az olajszállítás és a fontos hajózási útvonalak forgalma is befolyásolja.

„Különböző politikusi nyilatkozatokat hallunk arról, mi történik a Közel-Keleten, hány tanker haladt át a Hormuzi-szoroson, hogy a húszik megállították-e a Vörös-tengeren zajló szállítást, illetve hogy Szaúd-Arábia ismét használja-e az olajvezetéket – mindez hatással van a tőzsdei árakra, nemcsak a kőolajéra, hanem egyes vállalatok részvényeinek árfolyamára is” – mondta.

Putniković szerint az olajár jelenleg erősen ingadozik, de egyelőre nem haladta meg jelentősen a hordónkénti 100 dolláros szintet.

„Nagy ingadozást látunk az árakban, de egyértelmű, hogy az ár nem haladta meg sokkal a 100 dollárt. Úgy gondolom, hogy Trump a Hszi Csin-pinggel folytatott tárgyalásokon megpróbál majd megegyezni arról, hogy Kína is segítsen Amerikának abban, hogy az olaj ára 100 dollár alá, esetleg a korábbi 80 dollár körüli szintre csökkenjen” – véli.

NIS, import és az állami tartalékok

A hazai üzemanyagárakat a világpiaci helyzet mellett az ellátás biztonsága és a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) helyzete is befolyásolja. Putniković szerint a NIS új, különleges engedélyt kért az OFAC-tól a pancsovai finomító működtetésére, és várhatóan a JANAF is hasonló lépést tett a kőolajszállítás folytatása érdekében.

„A szankciók tekintetében jelenleg nincs ilyen helyzet, de nyilvánvaló, hogy Szerbiának bizonyos mennyiségű üzemanyagot importálnia kell” – mondta.

A szerb állam időközben 5000 tonna dízelt szabadított fel az árutartalékokból, részben a mezőgazdasági munkák miatt megnövekedett fogyasztás kielégítésére.

„Dubravka Đedović Handanović miniszter bejelentése szerint 5000 tonna dízelt szabadítottak fel a kötelező állami tartalékokból, hogy ellássák a piacot, mivel folyamatban vannak a mezőgazdasági munkák. Nagy mennyiségű dízel fogy a napraforgó és a kukorica betakarítására, valamint az őszi vetésre, ezért biztosítani kell a megfelelő mennyiségű üzemanyagot” – közölte Putniković.

Hozzátette: „A szerbiai piac továbbra is jól ellátott.”

Csökkentett jövedéki adó, magasabb importköltségek

Az állam a jövedéki adó csökkentésével próbálja kordában tartani az árakat, miközben az adóbevételekre is szüksége van.

„Az állam egyfajta egyensúlyozást végez: csökkenti a jövedéki adót, de amikor az olaj olcsóbb volt, talán még jobban is csökkenthette volna az üzemanyag árát, különösen a dízelét. Tudjuk azonban, hogy az állami költségvetés a jövedéki adóból és az adókból töltődik fel. Az állam tehát nyilvánvalóan számol ezzel” – mondta Putniković.

Szerinte az állami és vállalati üzemanyag-tartalékokat is növelni kellene, különösen egy esetleges NIS-ellátási zavar miatt.

„Ha például az OFAC most azt mondaná, hogy szankciókat vezet be a NIS ellen, az nagyon nagy csapás lenne Szerbia számára” – figyelmeztetett.

A drágább szállítás tovább növelheti a költségeket: a dunai tranzit nehézségei miatt a vasúti szállítás jelenthet alternatívát, de az jóval drágább.

Szerbiában régóta magas az üzemanyag ára

Putniković szerint Szerbia évek óta a régió azon országai közé tartozik, ahol magasabbak az üzemanyagárak.

„Mi folyamatosan az élmezőnyben vagyunk. Szerbiában mindig is magasak voltak az árak a régióhoz képest. Nem tartoztunk a legolcsóbbak közé, mint például Észak-Macedónia vagy Bosznia-Hercegovina” – mondta.

Szerbiában az állam évek óta meghatározza a kőolajszármazékok maximális kiskereskedelmi árát. Putniković szerint az Ásványolajipari Vállalatok Szerbiai Egyesülete már kérte ennek a rendszernek a megszüntetését, arra hivatkozva, hogy így olcsóbb lehetne az üzemanyag.

A szakértő azonban vitatja ezt az érvelést:

„Azt állítják, hogy olcsóbb lenne. Számomra ez logikátlan, mert senki sem tiltja meg nekik, hogy olcsóbban adják az üzemanyagot. Az állam nem a legalacsonyabb, hanem a legmagasabb árat határozta meg. Ha van egy maximális ár, senki sem tiltja meg nekik, hogy csökkentsék az áraikat.”

Szerinte a nagyobb vállalatok többnyire a meghatározott maximális ár közelében tartják áraikat. Példaként említette, hogy amikor a TotalEnergies csökkentette árait, a versenytársak ezt kifogásolták.

„Ha azt állítják, hogy olcsóbb lenne az üzemanyag, ha az állam megszüntetné az árak ellenőrzését, akkor miért nem mutatják meg most, hogy lehet olcsóbban adni?” – tette fel a kérdést Putniković.

Fotó: Pixabay