Szerbiában a személyi jövedelemadó egységesen 10 százalék, vagyis ugyanazt az adókulcsot alkalmazzák minden fizetésre, annak összegétől függetlenül.
Ez azonban ahhoz a paradox helyzethez vezet, hogy a legkevesebbet kereső munkavállalók jövedelmük arányosan nagyobb részét fordítják adókra és járulékokra, mint a magas fizetéssel rendelkezők – írja a Biznis.rs.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Bár papíron ez az adózási modell mindenki számára egyenlőnek tűnik, a gyakorlatban az alacsonyabb keresetűekre nagyobb teher hárul – nyilatkozta a portálnak Vladimir Simović, az Emancipációs Politikák Központjának (CPE) programkoordinátora.
Simović szerint a jelenlegi rendszer lényegében egykulcsos, a járulékokat is figyelembe véve azonban már regresszívnek tekinthető. Ennek oka, hogy a járulékfizetés alapjának van felső határa, így egy minimálbéren dolgozó munkavállaló bruttó fizetésének nagyobb hányadát fizeti be adók és járulékok formájában, mint egy rendkívül magas keresetű dolgozó.
A szervezet ezért egy igazságosabb adózási modellt dolgozott ki.
A javaslat lényege, hogy az alacsony kereseteket mentesítenék a személyi jövedelemadó alól, míg a magasabb fizetésekre nagyobb adóterhet rónának. Mindezt úgy is meg lehetne valósítani, hogy a munkáltatók teljes bérköltsége változatlan maradjon.
Az új rendszer progresszív adósávokat vezetne be, amelyek révén az alacsony keresetű munkavállalók nettó fizetése automatikusan emelkedne.
A kérdés az, hogy a progresszív adózás célja pusztán az adóterhek igazságosabb elosztása lenne-e, vagy az állami költségvetés többletbevételeinek növelése is, amelyeket a szegényebb társadalmi rétegek helyzetének javítására lehetne fordítani.
Simović szerint a két cél nem zárja ki egymást, de a CPE javaslatának középpontjában elsősorban az adóterhek újraelosztása áll.
A modell célja, hogy az alacsony keresetűek adóterheit csökkentsék, az ebből eredő bevételkiesést pedig a magasabb jövedelműek nagyobb adóztatásával ellensúlyozzák. Így az állami költségvetés bevételeinek sem kellene feltétlenül csökkenniük.
A szakember hangsúlyozta: nem egyszerűen arról van szó, hogy több pénz kerüljön az államkasszába, hanem arról, hogy igazságosabban osszák el az adóterheket, amelyek jelenleg aránytalanul sújtják a szegényebbeket.
Hozzátette, amennyiben lehetőség nyílik további források biztosítására a rászorulók számára, azokat erre a célra kellene fordítani. Ez azonban már az állami pénzek felhasználásának átalakítását is felveti.
A javaslat két lehetséges megoldást tartalmaz. Az első változat szerint azok a fizetések lennének adómentesek, amelyek nem haladják meg az országos bruttó átlagkereset 50 százalékát.
A második változatban az adómentesség határát az országos bruttó átlagkereset 67 százalékánál húznák meg. Az Eurostat meghatározása szerint az ennél alacsonyabb keresetek az alacsony bérkategóriába tartoznak.
Mindkét változat négy személyijövedelemadó-kulcsot vezetne be: 10, 16, 32 és 42 százalékot. Az adókulcs a kereset növekedésével, az adómentes összeghatár fölött fokozatosan emelkedne.
A javaslat kidolgozói szerint egy ilyen adórendszer hozzájárulhatna a szegénység csökkentéséhez Szerbiában, ahol az elmúlt években a lakosság mintegy egyötöde élt szegénységben vagy annak kockázatával szembesült.
