„Aki nem akar együttműködni, annak távoznia kell a cégtől” Az új főszerkesztő az egész szerkesztőség elbocsátásával fenyegeti a Nova újságíróit

A Nova.rs hírportál szerkesztőségének szinte teljes állománya elutasította az együttműködést az új főszerkesztővel, Marko Stjepanovićtyal, és alternatívaként Ranko Pivljanint, a Nova című napilap szerkesztőjét javasolta a posztra. Stjepanovićot Pedro Vargas igazgató nevezte ki. Az új főszerkesztő azt üzente, hogy azoknak az alkalmazottaknak, akik nem értenek egyet a szerkesztővel és a vállalat vezetésével, „el kell hagyniuk a céget”.

Miközben Stjepanović azt állítja, azért érkezett, hogy fejlessze az újságírást, ne pedig szétzilálja a szerkesztőséget, továbbra is kérdés, hogyan lehet független szerkesztőséget építeni úgy, hogy annak tagjait előre figyelmeztetik: távozniuk kell, ha nem fogadják el a vezetőség döntését.

„Ez egyértelmű. Aki nem ért egyet a főszerkesztővel és a vállalat vezetésével, annak el kell hagynia a céget” – mondta Marko Stjepanović, az új főszerkesztő az N1-nek.

Ezzel az új főszerkesztő kinevezésével kezdődő konfliktus konkrétabb dimenziót kapott. Már nem csupán arról van szó, hogy ki irányítja majd a portált, hanem arról is, mi történik azokkal az újságírókkal és szerkesztőkkel, akik ellenzik a döntés meghozatalának módját.

A Blictől érkező Stjepanovićot és helyettesét, Ivana Mastilović Jasnićet Pedro Vargas új igazgató választotta ki. A Nova.rs alkalmazottai ellenezték a kinevezésüket, többek között korábbi szakmai tevékenységük és a döntés körülményei miatt, amelyre alig tíz nappal a választások előtt került sor.

Az N1-nek adott interjúban Stjepanović visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a portál szétzilálása lenne a célja, és azt mondta, már a kezdetektől részt vett annak megalapításában. Állítása szerint ő készítette el az első költségvetést, fogalmazta meg az első szerkesztési irányelveket, és határozta meg a portálnál dolgozók létszámát is, mivel eredetileg őt szánták a hírportál első főszerkesztőjének.

Elmondása szerint ebben akkor „a jogi tények játéka” akadályozta meg. Azt is közölte, hogy a korábbi vezetőség 2022-ben ismét megkereste, hogy megvitassák a költségek optimalizálásának lehetőségét, ő azonban akkor azt tanácsolta nekik, hogy ne tegyék meg.

Stjepanović azt állítja, a legjobb szándékkal vállalta el az új tisztséget, és azt szeretné, hogy a Nova.rs továbbra is kritikus és professzionális módon működjön.

„Nem lehet megtagadni az együttműködést a főszerkesztővel. Minden alkalmazott szerződésben vállalt kötelezettsége, hogy együttműködjön a főszerkesztővel, mindaddig, amíg a főszerkesztő nem sérti meg a munkavégzés alapvető szabályait” – mondta.

Egyúttal azt javasolta, hogy az érkezéséről szóló hír ne arról szóljon, hogy az új főszerkesztő elbocsátja az alkalmazottakat, hanem arról, hogy „a Nova.rs új főszerkesztője szabad, kritikus és független újságírást kínált”.

Az ilyen üzenet és aközött a kijelentés között azonban, hogy a vezetőséggel egyet nem értő alkalmazottaknak távozniuk kell, nyilvánvaló az ellentmondás. A szabad és kritikus újságírás nem csupán azt jelenti, hogy a hatalom és az intézmények bírálhatók, hanem azt is, hogy az újságíróknak és szerkesztőknek lehetőségük van kifejezni a saját vezetőségük döntéseivel kapcsolatos ellenvéleményüket anélkül, hogy előre a távozást kínálnák fel számukra egyetlen lehetséges kiútként.

Ki dönt a szerkesztési irányelvekről, és milyen szerep jut ebben a szerkesztőségnek?

Stjepanović a tulajdonos azon jogára hivatkozott, hogy megválaszthatja a vállalat vezetőségét. Mint a Nova újságírói rámutattak, a tulajdonosnak jogában áll a hatáskörébe tartozó üzleti döntéseket meghozni, az újságírás azonban nem pusztán a vállalat tulajdonjogának kérdése. A médium hitelessége azon is múlik, hogy az újságírók és szerkesztők mennyire rendelkeznek szakmai önállósággal a mindennapi munkájuk során: amikor eldöntik, mely témák fontosak, milyen kérdéseket kell feltenni, és hogyan tudósítsanak a politikai és gazdasági hatalom képviselőiről.

Éppen ezért ez a konfliktus nem csupán egyetlen szerkesztőség belügye. Ha a szerkesztési irányelvek megváltoznak azoknak az egyetértése nélkül, akik éveken át építették a médiumot, és az ellenvéleményükre az a válasz, hogy elhagyhatják a céget, annak az olvasók is kárát láthatják. Joguk van tudni, ki dönt az általuk olvasott tartalmakról, milyen szakmai szempontok alapján születnek ezek a döntések, és dolgozhatnak-e az újságírók nyomásgyakorlás nélkül – akár kívülről, akár a saját vezetőségük részéről érkezik a nyomás, fogalmazott a portál szerkesztősége.

Fotó: N1