A választási listák kampányai számos kérdést vetnek fel, a választóknak szánt üzenetektől kezdve egészen addig, hogy a politikai szereplők milyen módon próbálják megszólítani őket.
Ki fogalmazza meg ezeket az üzeneteket, ki választja ki a kommunikációs csatornákat, és ki határozza meg a kampány hangnemét? Tomislav Damnjanović politikai kampányszakértő az Insajdernek úgy értékelte, hogy a kampány „langyos”, és annak hajrájában a bizonytalan szavazók megnyerése a legfontosabb, amihez világos üzenetekre, megfelelő szervezettségre és fegyelemre van szükség.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Damnjanović szerint a kampány utolsó szakaszában a bizonytalan választókért folyik a legnagyobb küzdelem, a siker azonban a világos üzeneteken, a belső fegyelmen és a megfelelő szervezésen is múlik.
A szakértő elmondta, hogy az általa látott közvélemény-kutatások szerint a Szerb Haladó Pártnak és az Egyetemista listának is stabil szavazótábora van, a két tábor között azonban a választók mintegy 10–16 százaléka még nem döntötte el, kire szavaz.
„Ezekért kell megküzdeni. Ez egyáltalán nem kevés ember. Különösen a kampány utolsó két hetében nekik készítik a kampányt. Már nem a biztos szavazóikhoz beszélnek, mert ők már szilárdan elkötelezettek, a döntésük be van betonozva” – fogalmazott Damnjanović.
Úgy véli, a negatív kampány csökkentheti a választási részvételt, míg annak növeléséhez pozitív üzeneteket kell kínálni a választóknak. Értékelése szerint az egyik oldal a kampány lecsendesítésére és a részvétel csökkentésére törekszik, míg a másik nem tesz eleget a szavazók mozgósításáért.
Közvélemény-kutatások nélkül a politikusok a saját buborékjukban élnek
Damnjanović arra figyelmeztetett, hogy a politikai szereplők gyakran kizárólag a népszerűségi mutatókat figyelik, holott a kutatásokból az is kiderülhet, mennyire szilárd a választók elköteleződése, illetve mi ösztönözhetné őket arra, hogy valamelyik listára szavazzanak. Ezért szerinte a közvélemény-kutatásoknak és a fókuszcsoportos vizsgálatoknak folyamatosan a kampány részét kell képezniük.
„Körülveszed magad bólogató emberekkel, a saját buborékoddal. Ők állandóan azt hajtogatják: »Igen, fantasztikus vagy, te vagy a legjobb.« Aztán eljön a választások éjszakája, és sokkot kapsz: »Hogyhogy nem én vagyok a legjobb? Hiszen mindenki azt mondta, hogy én vagyok a legjobb!« Közben pedig siralmas eredményt értünk el” – mondta.
A kampányszervezésről szólva Damnjanović hangsúlyozta, hogy világos, kutatásokra épülő üzenetekre, valamint azok következetes közvetítésére van szükség. Mint elmondta, mintegy 40 országban szerzett kampánytapasztalata arra tanította meg, hogy a helyi sajátosságok nem helyettesíthetik a jó szervezettséget és a pontosan meghatározott célokat.
Úgy értékelte, hogy mindkét meghatározó választási szereplő rendelkezik a saját célcsoportjához igazított üzenettel, a megfelelő rendszer és szervezettség hiánya azonban komoly akadályt jelenthet.
„Óriási bennük az akarat. Én ezt az akaratot rendkívül tisztelem. De attól tartok, hogy rendszer és szervezettség nélkül ez az akarat csak falakba ütközik” – fogalmazott Damnjanović.
A 2000-es kampány más volt
A jelenlegi helyzetet a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) 2000-es kampányával összehasonlítva, amelyben maga is részt vett, Damnjanović elmondta, hogy akkor több egymástól független kampány zajlott párhuzamosan. Ezeket Zoran Đinđić, Vojislav Koštunica és csapata, az ANEM és a B92, valamint az Otpor és a G17 Plus szervezte.
Értékelése szerint az akkori légkör más volt, többek között a bombázások tapasztalata miatt is. Úgy véli, a tekintélyelvű rendszerek nehezebben tudnak reagálni a humorra, miközben a mostani kampányban az SNS elleni támadások nagyrészt kiszámíthatók voltak.
Túl későn került napirendre a diaszpóra szavazása és az elektronikus voksolás
Damnjanović szerint a külföldön élő szerbiai állampolgárok szavazásának kérdését túl későn, mindössze egy hónappal a választások előtt vetették fel, az elektronikus szavazás lehetőségeiről pedig már jóval korábban beszélni kellett volna. Emlékeztetett arra, hogy az ilyen jellegű javaslatokat már 2007-ben és 2008-ban eljuttatták a hatóságokhoz, de azokat nem fogadták el. A közelmúltban Bosznia-Hercegovinában megtartott választásokról szólva pozitívan értékelte a választók azonosítására és a szavazólapok beszkennelésére alkalmazott technológiát. Elmondása szerint ennek a rendszernek köszönhetően 20 óráig a szavazatok 94 százalékát feldolgozták, míg korábban a szavazatszámlálás akár 30 napig is eltarthatott.
Damnjanović úgy véli, egy hasonló rendszer Szerbiában is javítaná a választási folyamatot, és csökkentené a választói névjegyzékekkel kapcsolatos visszaélések, az úgynevezett „bolgár vonatozás”, valamint a szavazás ellenőrzésének lehetőségét.
Azt azonban nem kívánta megjósolni, hogy az október 25-i választás napja és éjszakája békésen és szabályosan zajlik-e majd.
„Nem mernék jóslatokba bocsátkozni, semmit sem szeretnék előre megmondani. Hasonlókat kérdeztek tőlem Boszniával kapcsolatban is. Ott minden békésen zajlott. Remélem, most is béke lesz” – tette hozzá Damnjanović.
