Az október 17-én tartott szegénység elleni küzdelem nemzetközi napja alkalmából közzétett adatok szerint Szerbia lakosságának minden ötödik tagja ki van téve a szegénység kockázatának, a becslések szerint pedig mintegy félmillió ember él abszolút szegénységben, írja a Danas.
Bár az elmúlt években a szegénység egyes mutatói javultak, a szakértők szerint a probléma kezelésének első lépése a már elavult szociális védelmi törvény módosítása lenne. Ahogyan egyikük fogalmazott: „A miniszterek váltják egymást, az új törvény pedig nem készül el.”
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az abszolút szegénység alakulását Szerbiában 2021 óta nem követik nyomon. Az UNICEF adatai szerint abban az évben az abszolút szegénység aránya 8,9 százalék volt, ami 607 572 embert jelentett. A szakértők becslése szerint ma mintegy félmillióan élhetnek szegénységben.
A Szerbiai Statisztikai Hivatal (RZS) jelentése szerint 2025-ben a lakosság 19,6 százaléka volt kitéve a szegénység kockázatának. A szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitett emberek aránya ugyanebben az évben 23,2 százalékot tett ki.
2025-ben a szegénységi kockázati küszöb egy egyszemélyes háztartás esetében átlagosan havi 45 674 dinár volt. Egy két felnőttből és egy 14 év alatti gyermekből álló háztartás esetében ez az összeg 82 213 dinárt tett ki, míg egy két felnőttből és két, 14 év alatti gyermekből álló négytagú családnál 95 915 dinár volt.
Életkor szerint a 65 év felettiek voltak a leginkább kitéve a szegénység veszélyének. A háztartások típusát tekintve az egy szülőből és eltartott gyermekekből álló családok voltak a legveszélyeztetettebbek. A felnőttek gazdasági aktivitása alapján a munkanélküliek körében volt a legmagasabb a szegénységi kockázat: minden második munkanélküli érintett volt.
A foglalkoztatottak közül az önálló vállalkozók helyzete volt kedvezőtlenebb: 13 százalékuk élt a szegénység kockázatával, míg az alkalmazottként dolgozók körében ez az arány 4,8 százalék volt. A nyugdíjasok csaknem negyede, 23,4 százaléka szintén érintett volt.
Žarko Šunderić, a Szociálpolitikai Központ igazgatója szerint Szerbiának nincs konkrét stratégiája a szegénység csökkentésére, a 2011-ben elfogadott szociális védelmi törvény pedig már nem felel meg a jelenlegi körülményeknek.
„Azóta megváltoztak a viszonyok. Láttuk a törvény végrehajtásának hiányosságait, és vannak olyan, az Európai Unió által inspirált elemek is, amelyeket be kellene építeni. Az új törvény azonban nem született meg, és kérdés, hogy miért. A miniszterek váltják egymást, és azt mondják, elkezdték a törvény kiegészítését, a mandátumuk végére azonban mégsem fogadják el” – mondta Šunderić.
A statisztikai hivatal szegénységről és társadalmi egyenlőtlenségekről szóló felmérése (SILC) szerint a szerbiai háztartások 85,9 százaléka kisebb-nagyobb nehézségek árán tudja csak fedezni mindennapi kiadásait, vagyis „kijönni a hónap végéig”. A megkérdezettek valamivel több mint fele bizonyos nehézségekről számolt be, minden ötödik ember nehéznek, minden tizedik pedig nagyon nehéznek nevezte a megélhetést.
A háztartások mintegy 36 százaléka nem tudna saját költségvetéséből fedezni egy váratlan, 29 ezer dináros kiadást. Ugyancsak 36,3 százalékuk nem engedhet meg magának egy otthonától távol töltött, egyhetes nyaralást, 14,2 százalékuk pedig nem tud minden második nap húst vagy halat tenni az asztalra. A lakás fűtését a háztartások 9,3 százaléka, vagyis csaknem minden tizedik család nem engedheti meg magának.
Slobodan Milošević, a szerbiai Caritas képviselője elmondta, hogy a szervezet az elmúlt két évben egyre több olyan emberrel találkozott, aki élelmiszerért és alapvető létfenntartási cikkekért fordul hozzájuk segítségért.
„Korábban gyakrabban kértek pénzügyi támogatást, most viszont egyre többen a legalapvetőbb dolgokat igénylik. Ez önmagában is sokat elárul arról, milyen súlyos helyzetben vannak sokan. Sajnos a civil szektor egésze is válságban van, így a mi kapacitásaink is korlátozottak” – fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy a szegénység nem mindenkit érint egyformán, és az emberek különböző okokból kerülnek nehéz helyzetbe. Különösen veszélyeztetettek a fogyatékossággal élők, a romák, az egyedül élő idősek, a visszafogadási megállapodás alapján hazatérők, valamint a hajléktalanok.
Egyre több embernek van szüksége élelmiszerre és alapvető létfenntartási cikkekre
