2026-ban eddig 16 kémprogramos támadást regisztráltak Szerbiában, amelyek célpontjai a hatalom bírálói voltak, mondta a SHARE Alapítvány képviseletében nyilatkozó Andrijana Ristić az N1-nek, aki szerint a kémprogramok használata egyre szélesebb körben terjed, és hangsúlyozta, hogy ilyen szoftvereket kizárólag államok vásárolhatnak.
Néhány hónappal ezelőtt az egyetemisták sajtótájékoztatón jelentették be, hogy bizonyítékaik vannak arra, miszerint kémprogramos támadások célpontjai voltak. Akkor közlésük szerint az egyetemista mozgalom tagjai és aktivisták ellen elkövetett 14 lehallgatási esetet azonosítottak.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A Citizen Lab szervezet a SHARE Alapítvánnyal együttműködve most két újabb, fejlett kémprogrammal végrehajtott célzott támadást erősített meg. A SHARE Alapítvány közlése szerint ezúttal Vladan Đokić professzor, a Belgrádi Egyetem rektora, valamint Rade Bajić, a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség vezető ügyészségi munkatársa volt a célpont.
„Most már nemcsak az egyetemista mozgalom tagjai és az aktivisták vannak célkeresztben, hanem az ügyészség alkalmazottai és a Belgrádi Egyetem rektora is. A megfigyelés köre egyre szélesebb. Az első fontos sajátosság, hogy a rektor telefonján kimutatták és igazolták a Pegasus kémprogram jelenlétét. Ez azt jelenti, hogy Jelena Kontić, az egyetemista mozgalom tagjának esete nyilvánvalóan nem az egyetlen alkalom volt, amikor ilyen kifinomult kémprogramot alkalmaztak. Ebből arra következtethetünk, hogy a használata jóval elterjedtebb. A másik fontos körülmény, hogy a célpontok között van a Belgrádi Egyetem rektora, akinek intézményi autonómiát kellene élveznie, valamint az igazságszolgáltatásban dolgozó személyek is. Ezek rendkívül súlyos esetek, amelyekből világszerte sincs sok” – mondta Ristić.
Hangsúlyozta, hogy a megfigyelések célpontjai a hatalommal szemben kritikus személyek.
Arra a kérdésre, hogy megállapítható-e, ki állhat a támadások mögött, a SHARE Alapítvány képviselője azt válaszolta, hogy ilyen kémprogramokat kizárólag államok szerezhetnek be.
„Ezeket a kémprogramokat kizárólag államok vásárolhatják meg, rendkívül drágák ugyanis. Maga a Pegasust gyártó NSO Group is folyamatosan hangsúlyozza a honlapján és nyilatkozataiban, hogy a szoftvereit kizárólag államoknak értékesíti” – mondta.
Ristić szerint feltételezhető, hogy az egyetemisták, Đokić rektor és az ügyészségi munkatárs elleni támadások 2026-ban történtek.
„A támadás úgy zajlott, hogy ahhoz nem volt szükség a felhasználó semmilyen közreműködésére. Egyelőre nem tudjuk pontosan megmondani, milyen típusú támadás történt, és mikor fertőzték meg a készüléket. Ezeket az információkat a bírósági eljárásra tartogatjuk. Azt feltételezhetjük, hogy a támadások 2026-ban történtek, jelenleg ennyit hozhatunk nyilvánosságra. Az úgynevezett zero-click, vagyis felhasználói beavatkozást nem igénylő támadások is hagynak nyomokat, amelyeket digitális igazságügyi vizsgálattal fel lehet tárni. Ez a vizsgálat még folyamatban van” – hangsúlyozta az N1 beszélgetőpartnere.
Ristić azt is elmagyarázta, hogyan lehet felismerni, ha valaki ilyen kémprogramos támadás célpontjává vált.
„Ezt nagyon nehéz felismerni, különösen azoknak, akiknek a készülékét megfertőzték. Az egyik fontos figyelmeztető jel az Apple által küldött értesítés. A vállalat először e-mailben figyelmezteti a felhasználót, majd ha azt látja, hogy az üzenetet nem nyitották meg, emlékeztetőt, illetve SMS-t is küld. Az Apple így tudatja a felhasználóval, hogy célzott támadás érhette. Ha valaki arra gyanakszik, hogy megfigyelik, hozzánk is fordulhat, mi pedig előzetes digitális igazságügyi vizsgálatot végzünk. Fél órával azelőtt, hogy a Citizen Labbal közösen nyilvánosságra hoztuk a közleményünket, az Informer már arról számolt be, hogy kiszivárogtak Đokić beszélgetései” – mondta.
Nincs előrelépés a nyomozásokban
Ristić elmondta, hogy a SHARE Alapítvány 2024-ben büntetőfeljelentést tett, miután kiderült, hogy újságírókat és aktivistákat a NoviSpy nevű kémprogrammal figyeltek meg. A szoftverről azt feltételezik, hogy szerbiai fejlesztésű, és csak akkor telepíthető, ha a támadó fizikailag hozzáfér a készülékhez.
A büntetőfeljelentést 2025-ben kiegészítették, miután kiderült, hogy mezőgazdasági termelőket is megfigyeltek.
Az egyetemisták elleni kémkedés feltárását követően – mint mondta – újabb, súlyos bűncselekmények gyanúját felvető feljelentést tettek.
Az üggyel a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészségnek kellene foglalkoznia, amely jelenleg a Belgrádi Felső Ügyészség egyik részlegeként működik.
„Az ügyek továbbra is az információgyűjtés szakaszában vannak. A megfigyelések célpontjai készek lennének vallomást tenni és együttműködni a hatóságokkal, a nyomozásokban azonban nem történt érdemi előrelépés” – hangsúlyozta Andrijana Ristić.
