Míg 2024 a szerbiai kereskedők számára a nettó nyereség szempontjából az egyik legsikeresebb év volt, 2025-ről ez már nem mondható el. A pénzügyi eredmények azt mutatják, hogy a vállalatok működése lényegesen kevésbé volt eredményes, írja a Danas.
Ennek elsősorban az az oka, hogy az állam tavaly úgy döntött, korlátozza a kereskedelmi árréseket. Az intézkedés 2025. szeptember 1-jétől az idei év március 1-jéig volt érvényben.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az állam ezzel a lépéssel úgy döntött, hogy „leszámol” a kereskedőkkel, miután a lakosság körében jelentős elégedetlenséget váltottak ki az üzletek magas árai.
Az elégedetlenség előzőleg arra késztette a Versenyvédelmi Bizottságot, hogy eljárást indítson négy kereskedelmi lánc ellen az árak esetleges összehangolásának gyanúja miatt. Az eljárásnak mindmáig nincs eredménye. Ezt követően a nagy üzletláncok bojkottja következett, majd az állam az árrések korlátozása mellett döntött.
A Delhaize 2026. február 6-án választottbírósági eljárást indított Szerbia ellen az árréskorlátozás miatt. Az ügyet a washingtoni székhelyű ICSID nemzetközi központ elé vitte.
A Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség (APR) „Száz legjobb” elnevezésű rangsorának eredményeit áttekintve megállapítható, hogy egyes kereskedőknek sikerült valamelyest növelniük üzleti bevételeiket. Üzleti kiadásaik azonban jóval gyorsabban emelkedtek, ami csökkentette a nyereségüket.
Delhaize
A nettó nyereség legdrasztikusabb visszaesését a Delez könyvelte el. Ez a vállalat a Maxi üzletlánc tulajdonosa, és az árréskorlátozás miatt pert indított az állam ellen.
Míg nettó nyeresége 2024-ben még 7,4 milliárd dinárt tett ki, tavaly körülbelül egymilliárd dinárra csökkent.
„Az eladott áruk beszerzési értékének növekedése miatt az üzleti kiadások 4,7 százalékkal emelkedtek, az üzleti eredmény pedig 59,1 százalékkal, 4,5 milliárd dinárra csökkent. Emellett a pénzügyi tevékenységből származó veszteség 6,6-szorosára, 571 millió dinárra nőtt, az egyéb tevékenységekből pedig jelentős, 2,3 milliárd dináros veszteség keletkezett. Mindez oda vezetett, hogy a nettó nyereség 85,9 százalékkal, 1,04 milliárd dinárra esett vissza” – olvasható az APR indoklásában.
Az üzleti bevételek alapján összeállított száz legeredményesebb vállalat rangsorában a korábban az előkelő, hatodik helyet foglalt el. A nettó nyereség szerinti rangsor első száz vállalata közé azonban már nem került be, holott 2024-ben még a tizedik helyen állt.
Lidl
Az üzleti bevételek alapján összeállított rangsorban a következő kereskedő a Lidl, amely a kilencedik helyet szerezte meg. A vállalat üzleti bevétele körülbelül 125,9 milliárd dinár volt, ami 14,4 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest.
Bár az üzleti kiadások ennél gyorsabban, 16,1 százalékkal emelkedtek, az üzleti eredmény pedig 8,1 százalékkal csökkent, a Lidlnek így is sikerült valamivel nagyobb nettó nyereséget elérnie, mint egy évvel korábban.
A Lidl nettó nyeresége 2024-ben 4,68 milliárd dinár volt, tavaly pedig körülbelül 4,69 milliárd dinárt tett ki.
A nettó nyereség alapján a Lidl az egyetlen kiskereskedelmi vállalat, amely felkerült az APR száz legeredményesebb céget felsoroló listájára. Ezen a 29. helyet foglalja el, míg egy évvel korábban a 27. helyen állt.
Idea
A következő, üzleti bevételei alapján rangsorolt szerbiai kereskedő az Idea, amelyet az idén a Mercatorral és a Rodával együtt a horvát Fortenova csoporttól Davor Macura, az Alta csoport tulajdonosa vásárolt meg.
Az Idea az üzleti bevételek alapján a lista 15. helyére került, annak ellenére, hogy bevételei 14,2 százalékkal csökkentek, és 91,4 milliárd dinárt tettek ki.
A nettó eredményt tekintve az Idea tavaly mintegy négymilliárd dináros veszteséget könyvelt el, ami 10,7-szerese a 2024-es veszteségének.
Univerexport
Az Univerexport a „Száz legjobb” rangsor 38. helyén végzett. A vállalat üzleti bevétele 6,7 százalékkal nőtt 2024-hez képest, és körülbelül 44,3 milliárd dinárt tett ki.
Az Univerexport nettó nyeresége azonban jelentősen visszaesett a 2024-es évhez képest, amikor még mintegy 684 millió dinárt ért el. Tavaly ez az összeg mindössze körülbelül 75 millió dinárra csökkent.
Metro
A tavaly magas üzleti bevételt elérő szerbiai kereskedők következő szereplője a Metro Cash & Carry, amely a „Száz legjobb” rangsor 41. helyén végzett.
A vállalat üzleti bevétele 42,2 milliárd dinárt tett ki, ami növekedést jelent a 2024-es 39,2 milliárd dinárhoz képest.
A nettó eredményt tekintve azonban a Metro vesztesége tovább nőtt: míg 2024-ben körülbelül 2,7 millió dináros nettó veszteséget könyvelt el, tavaly ez az összeg megközelítette a 67,9 millió dinárt.
Gomex
A Gomex nettó eredménye is rosszabb lett az előző évinél, mivel vesztesége tovább nőtt.
A vállalat nettó vesztesége 2024-ben körülbelül 693 millió dinár volt, tavaly azonban elérte az 1,3 milliárd dinárt.
„A hazai kereskedelmi szektor megerősödése csökkenthetné az árakat, ha nem születik megállapodás a szereplők között”
Saša Đogović közgazdász szerint a kereskedelmi árrések tavalyi korlátozása csökkentette az üzletláncok nyereségét, és ez az egyik oka annak, hogy a Delhaize választottbírósági eljárást indított Washingtonban.
Mint rámutatott, nem történt rendszerszintű fellépés az esetleges kartellmegállapodások ellen, és a Versenyvédelmi Bizottság sem reagált megfelelően, holott a vizsgálatok eredményei alapján intézkedéseket lehetett volna hozni a tisztességes piaci feltételek megteremtése érdekében.
„Ehelyett populista, marketingcélú és egyedi politikai érdekeket szolgáló megfontolások alapján vezették be az intézkedést, korlátozott időre, azzal az indokkal, hogy gondoskodni kell az életszínvonalról. Ennek következtében viszont csökkent a kereskedelmi láncok nyeresége. Meglátjuk, hogy a Delhaize pere végül megvalósul-e, de megvoltak az alapjai egy ilyen jellegű keresetnek” – mondta Đogović.
Arra figyelmeztetett, hogy amennyiben megnyerik a pert, a kártérítést a polgárok közvetve, az állami költségvetésen keresztül fizethetik meg. A történtekből okulva más kereskedelmi láncok is hasonló lépésekre szánhatják el magukat.
A külföldi kereskedelmi láncok hazai vállalatok általi felvásárlásának piaci hatásairól szólva Đogović úgy vélekedett, hogy ez lehetőséget teremthet a szerbiai kereskedőknek arra, hogy a piacot meghatározó külföldi szereplő komolyabb versenytársaivá váljanak.
Mint mondta, ha azonban a vállalatok között továbbra is fennmarad a hallgatólagos ármegállapodás, akkor a felvásárlásoknak nem lesz érzékelhető hatásuk az árversenyre.
Éppen ezért – összegezte – fontos, hogy a Versenyvédelmi Bizottság folyamatosan figyelemmel kísérje a piaci folyamatokat.
Fotó: SZMSZ
