Szerbiában tavasz óta csapadékhiány van, és a helyzet októberben sem , a nagyobb folyók vízállása pedig továbbra is alacsony.
Nedeljko Todorović meteorológus a Szerbiai Rádió és Televíziónak (RTS) elmondta, hogy a tavasz óta tartó csapadékhiány a mezőgazdaságra és a folyók vízállására egyaránt hatással volt. Jelentősebb esőzésre pedig legalább további 10–15 napig nem lehet számítani.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Mint mondta, Belgrádban október folyamán eddig az átlagos havi csapadékmennyiségnek mindössze a fele hullott le.
„Októberben alig esett le az átlagos havi csapadékmennyiség fele” – mondta Todorović, hozzátéve, hogy a hónap végéig esetleg még kisebb mennyiségű eső várható.
„Ez azt jelenti, hogy októberben is csapadékhiánnyal számolhatunk, amely már tavasz óta tart” – hangsúlyozta.
A meteorológus szerint a következmények már jól láthatók.
„A nagy folyók vízállása alacsony, a talaj pedig a mélyebb rétegekben is száraz” – állapította meg Todorović.
Emlékeztetett arra, hogy a hosszabb nyári aszályok körülbelül 10–20 évente ismétlődnek, de időnként téli vagy tavaszi szárazság, illetve tavaszi fagyok is előfordulnak.
Elmondása szerint ahhoz, hogy a Duna vízszintje emelkedjen, a folyó felső vízgyűjtő területén, Ausztriában és az Alpokban is jelentős csapadékra lenne szükség.
Todorović szerint a következő napokban mindössze 20–30 centiméteres vízszintemelkedés várható, amekkorát Budapesten is mértek, ez azonban túlságosan kevés.
A nagy folyók vízállása nem tud gyorsan helyreállni, ezért legalább januárig várni kell, hogy kiderüljön, megindul-e tartósabb vízszintemelkedés.
„A következő legalább 10–15 napban nem látszik jelentősebb esőzés” – mondta Todorović.
A Duna Bezdánnál szeptemberben (Fotó: SZMSZ)
