Az Egyetemista lista parlamenti választásokon aratott győzelme elsősorban a két vezető lista közötti jelentős szavazatkülönbség miatt okozott meglepetést – véli Đorđe Vukadinović és Aleksandar Lukić politikai elemző. Vukadinović arra számít, hogy az új szerb kormány még az év vége előtt megalakul, és legfontosabb feladata a korrupció elleni küzdelem, valamint az állami intézmények megerősítése lesz. Lukić szerint ugyanakkor csak az elnökválasztást követően válhat világossá, milyen politikát folytat majd az új hatalom.
Mindkét elemző hangsúlyozta, hogy a választásokat követően elengedhetetlen a politikai feszültségek csökkentése és az erőszak minden formájának megakadályozása.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Bár az előrehozott parlamenti választások végleges eredményeire még várni kell, az eddigi adatok alapján az Egyetemista lista abszolút többséget szerez a szerb parlamentben, így önállóan is kormányt alakíthat – írja a Szerbiai RTV.
Már szeptemberben látszott a fordulat
Đorđe Vukadinović, az Új Szerb Politikai Gondolat (NSPM) szerkesztője elmondta, hogy az általuk végzett közvélemény-kutatások már a nyár folyamán az Egyetemista lista támogatottságának növekedését mutatták, szeptemberben pedig egyértelművé vált, hogy megelőzte a Szerb Haladó Pártot (SNS).
Magyarázata szerint az Egyetemista lista fokozatosan maga mellé állította a hagyományos ellenzéki pártok szavazóit, miközben az SNS részben a Szerbiai Szocialista Párt korábbi támogatóitól szerzett új szavazatokat.
Szerinte az egyik legfontosabb előjel a választópolgárok kiemelkedően magas részvételi hajlandósága volt, amely végül a választás napján is megmutatkozott.
Aleksandar Lukić, a Politikai Tanulmányok Intézetének tudományos munkatársa úgy véli, a választási eredmény nemcsak az elemzőket, hanem magukat a politikai szereplőket is meglepte, mivel senki sem számított ekkora különbségre a két vezető lista között.
“Az érzelmek döntöttek, mégpedig a hatalommal szembeni negatív érzelmek” – értékelte.
Úgy véli, sok választópolgárt elsősorban a hatalomváltás iránti igény motivált, nem pedig az, hogy pontos elképzelése lett volna az új vezetés politikájáról.
Három fő irány: korrupcióellenes küzdelem, jogállamiság és az intézmények megerősítése
Az új kormány első lépéseiről beszélve Vukadinović emlékeztetett arra, hogy az Egyetemista lista képviselői már a választások előtt meghatározták politikájuk alapvető irányait.
Ezek közül a legfontosabbnak a korrupció elleni küzdelmet, a jogállamiság helyreállítását és az intézmények megerősítését nevezte.
“A választási támogatottságuk alapját az az ígéret jelentette, hogy fellépnek a korrupció és a személyi kultusz ellen, valamint véget vetnek annak a gyakorlatnak, hogy egyetlen ember dönt mindenről” – fogalmazott az RTS-nek.
Vukadinović arra is emlékeztetett, hogy az Egyetemista lista Koszovó kérdésében az alkotmány tiszteletben tartását ígérte, és azt is jelezte, hogy nem vezet be szankciókat Oroszországgal szemben.
Szerinte az új hatalom következetességét éppen azon lehet majd lemérni, hogy mennyiben tartja be ezeket a választási ígéreteket.
Vukadinović: Újévig meg kell alakulnia a kormánynak
Vukadinović arra számít, hogy az új parlamenti többség igyekszik minél hamarabb megalakítani a kormányt, annak ellenére, hogy a törvényes határidők hosszabb időt is lehetővé tesznek.
“Arra számítok, hogy újévig lesz kormányunk. Ez számukra egyfajta kötelezettség is” – jelentette ki.
Az elemző éles politikai vitákra számít az új parlamenti többség és az ellenzék között, ugyanakkor reméli, hogy a képviselőház ismét az érdemi politikai párbeszéd helyszínévé válhat.
“Kemény politikai küzdelemre és vitákra számítok, de abban is bízom, hogy a parlament legalább részben visszanyeri azt a komolyságát, amelynek egy törvényhozó testületet jellemeznie kellene” – mondta.
Lukić szerint az elnökválasztásig is elhúzódhat a kormányalakítás
Aleksandar Lukić ezzel szemben úgy véli, hogy az új hatalom politikai programja egyelőre nem eléggé körvonalazott, és a kormány személyi összetétele meghatározó lesz annak megítélésében, milyen irányba indul majd Szerbia.
Nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy az új kormány megalakítását az elnökválasztás lezárultáig elhalasztják, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez csupán az ő feltételezése.
Az államapparátusban és a közszférában beharangozott mélyreható változtatásokról szólva Lukić arra figyelmeztetett, hogy a parlamenti többség önmagában nem lesz elegendő valamennyi reform végrehajtásához, különösen az igazságszolgáltatás területén.
Fenntartásait fejezte ki az ügyészségi rendőrség létrehozásával kapcsolatban is, mivel szerinte egy ilyen intézmény felállítása kérdéseket vethet fel a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyával és az intézmények demokratikus ellenőrzésével kapcsolatban.
Felbomolhat-e az Egyetemista lista egysége?
Lukić szerint a parlamentben kezdetben két meghatározó politikai tömb között zajlik majd a küzdelem, ám úgy véli, ez a felállás hosszabb távon nem marad fenn.
Arra számít, hogy az elnökválasztást követően az egyetemista mozgalmon, illetve az Egyetemista listán belül különválhatnak az eltérő politikai irányzatok.
“Úgy gondolom, hogy az elnökválasztás után az egyetemista mozgalmon, illetve az Egyetemista listán belül bizonyos szétválás következik be, és több parlamenti képviselőcsoport alakulhat, mivel a lista ideológiailag nem egységes” – mondta.
Vukadinović ugyanakkor úgy véli, hogy az Egyetemista lista az ideológiai különbségek ellenére az első időszakban megőrzi egységét.
Szerinte éppen az eltérő politikai nézeteket képviselő szereplők közös fellépése volt a választási győzelem egyik legfontosabb tényezője.
Nem zárja ki, hogy idővel szociáldemokrata és nemzeti-konzervatív irányzatok különülnek el a mozgalmon belül, de a parlamenti többség gyors szétesésére nem számít.
Az intézményeknek minden erőszakos cselekményre reagálniuk kell
A választási győzelmet követő ünneplés során történt incidensekről beszélve Vukadinović úgy értékelte, hogy a rendkívül magas választási részvétel azt mutatja: sok polgár számára a szavazás egyfajta népszavazás volt az addigi hatalomról.
Szerinte az ünneplés egyes jelenetei a felszabadult öröm természetes megnyilvánulásai voltak, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az intézményeknek minden erőszakos cselekményre reagálniuk kell.
Üdvözölte az Egyetemista lista képviselőinek békére és önmérsékletre felszólító nyilatkozatait, és emlékeztetett arra, hogy a mozgalom erőszakmentes jellege jelentősen hozzájárult széles körű társadalmi támogatottságához.
Lukić szintén arra figyelmeztetett, hogy a politikai megosztottság nem vezethet fizikai összecsapásokhoz, és minden törvénysértést intézményes keretek között kell szankcionálni.
A két elemző egyetértett abban, hogy a választásokat követően a legfontosabb feladatok közé tartozik a társadalmi feszültségek enyhítése, valamint annak biztosítása, hogy a politikai konfliktusok ismét az intézmények keretein belül rendeződjenek.
