Az Egyetemista lista október 25-i fölényes győzelme után logikus lenne, hogy a polgármesterek és a községi elnökök lemondjanak, a helyi képviselő-testületekben pedig átrendeződjön az erőviszony, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) többé ne rendelkezzen többséggel.
Ez a véleménye azoknak a beszélgetőpartnereknek, akiket a Danas kérdezett meg. Abban azonban már nem értenek egyet, hogy siettetni kellene-e a rendkívüli helyhatósági választások kiírását is, annál is inkább, mert erre csak az új köztársasági parlament megalakulása és az új kormány megválasztása után kerülhet sor.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Néhányan úgy vélik, hogy hat hónapon belül meg kellene tartani ezeket a választásokat, mivel – szerintük – „több mint nyilvánvaló, hogy a helyi vezetés már nem élvezi a polgárok támogatását, és elveszítette legitimitását”. Ezzel párhuzamosan egyre több településen követeli az ellenzék, hogy mielőbb írjanak ki rendkívüli helyhatósági választásokat.
Dragan Milić (PODES): Ésszerű lenne Szerbia egész területén helyhatósági választásokat kiírni
Dr. Dragan Milić, a Szerbiai Decentralizációért Mozgalom elnöke, valamint a róla elnevezett niši polgári csoport alapítója az elmúlt napokban követelte, hogy Dragoslav Pavlović, Niš polgármestere, aki egyben a Szerb Haladó Párt helyi megbízottja is, mondjon le tisztségéről.
Milić „álpolgármesternek” nevezte Pavlovićot, emlékeztetve arra, hogy a 2024-es előző helyhatósági választásokon a Szerb Haladó Párt körüli koalíció a Városi Választási Bizottság döntése szerint 3350 szavazattal kevesebbet kapott, mint az ellenzék, mégis sikerült megalakítania a városi képviselő-testületet és a helyi vezetést az Orosz Párt egyik képviselőjének köszönhetően.
Hozzátette, hogy azért követelték Pavlović lemondását, mert „több mint nyilvánvaló, hogy nem élvezi a niši polgárok támogatását”. Azt is megkérdőjelezte, miért akar polgármester lenni egy olyan városban, ahol – ahogyan azt a parlamenti választások is megmutatták – a lakosság elsöprő többsége olyan emberekből áll, akiket ő korábban „usztasáknak” nevezett, ugyanis összesen mintegy 100 ezer niši polgár szavazott az egyetemistákra, és mindössze 50 ezren a haladókra.
Szerinte az október 25-i választások után általánosságban teljesen egyértelművé vált, hogy Szerbiában új politikai valóság alakult ki. A népszavazási hangulatú választáson egyértelmű politikai átrendeződés történt: a korábbi haladó vezetés „politikai mészárlást” szenvedett el, fő szövetségese, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS), valamint valamennyi ellenzéki párt, a baloldaliak és a jobboldaliak egyaránt, megsemmisítő vereséget szenvedtek, gyakorlatilag eltűntek a politikai színtérről.
„Ha mindezt figyelembe vesszük, jogosan merül fel a kérdés, hogy milyen legitimitással képviselheti továbbra is bármelyik helyi önkormányzat a polgárokat a saját közösségében. Teljesen ésszerű és egyedül elfogadható megoldás lenne, ha a Szerb Köztársaság egész területén helyhatósági választásokat írnának ki, hogy minden politikai szereplő felmérhesse támogatottságát, a polgárok pedig teljes legitimitással rendelkező helyi képviselőket kapjanak. Ellenkező esetben a helyi önkormányzatok ismét bebizonyítanák, hogy kizárólag a személyes érdekeik fontosak számukra, nem pedig a közérdek” – mondta Milić.
Đorđe Stanković (NPS): Minél hamarabb át kell rendezni a helyi vezetéseket, az egyetemistákkal egyeztetve
Đorđe Stanković, a Szerbiai Népi Mozgalom (NPS) alelnöke és korábbi parlamenti képviselő szerint a parlamenti választások ilyen eredménye után logikus lenne, ha számos városban és községben átrendeződne a hatalom, és többé nem a „maffiaszerű SNS” állna az élén. Szerinte a pártoknak nem szabadna önállóan intézkedniük, hanem feltétlenül egyeztetniük kellene Szerbia legerősebb politikai szereplőjével, az Egyetemista listával.
„Logikus lenne, ha a következő hat hónapban a legtöbb vagy akár valamennyi városban és községben helyhatósági választásokat tartanának, de addig is fontos, hogy ahol csak lehetséges, átrendeződjön a helyi vezetés, mégpedig az egyetemistákkal egyeztetve. A Szerb Haladó Pártnak, amely maffiaszervezet, egyetlen további napot sem szabad adni arra, hogy bűnözői módon kormányozzon, törvényeket sértsen és zsarolja az embereket” – mondta Stanković.
Danijel Dašić: Szerbiának sokkal sürgetőbb feladatai vannak, mint a helyhatósági választások
Danijel Dašić választási elemzésekkel foglalkozó civil aktivista azt mondta, hogy ő „polgárként” több okból is várna a rendkívüli helyhatósági választásokkal: a már így is koldusszegény helyi önkormányzatok működését érintő további problémák, a várható hatalmi átrendeződés, valamint azért, mert Szerbiának jelenleg sokkal sürgetőbb feladatai vannak.
„Úgy gondolom, ebben a pillanatban sokkal fontosabb feladataink vannak. Meg kell akadályoznunk, hogy a jelenlegi hatalom szabotálja a békés hatalomátmenetet és az új parlament törvényes határidőn belüli megalakulását. Meg kell akadályoznunk a 14 éves kormányzás alatt elkövetett visszaélések bizonyítékainak és dokumentációjának esetleges megsemmisítését, majd ki kell írni az elnökválasztást, és le kell folytatni egy újabb győztes kampányt. Nem kell tudnunk magyarul ahhoz, hogy tudjuk, mi vár ránk, és mi mindent kell most elsőbbséget élvező feladatként elvégeznünk. Elég, ha átnézünk a kerítésen az északi szomszédainkhoz, és minden világossá válik” – mondta Dašić.
Dašić emlékeztetett arra, hogy Vučić a 2014-es szerbiai parlamenti választások után, amelyeken az SNS fölényes győzelmet aratott, a vajdasági előrehozott tartományi választások azonnali kiírását követelte. Akkor azzal érvelt, hogy a „bűnözői és korrupt” tartományi vezetés a parlamenti választásokon elszenvedett vereségével elveszítette legitimitását.
„Valahogy az az érzésem, hogy Vučić állampolgár ma már egészen másként kommentálná a helyi hatalom legitimitásának elvesztését, mint ahogyan azt nagyjából tíz évvel ezelőtt tette. Különösen annak fényében, hogy az új köztársasági parlament megalakulása után, legkésőbb egy hónapon belül, az új parlament új elnöke egyben Szerbia új ügyvivő államfője is lesz, egészen az elnökválasztás lezárásáig” – mondta.
Niš (Fotó: Saša Đorđević/Beta)
