Több mint 320 ezren, sokan halloweeni jelmezben tüntettek Franciaországban, a fosztogatásokat megakadályozta a rendőrség

A francia belügyminisztérium közlése szerint a megélhetési költségek miatt tiltakozó franciaországi tüntetéseken országszerte 320 ezren vettek részt, míg a tüntetéseket szervező egyik csoport félmillióra tette a résztvevők számát – írta meg a Le Monde nyomán a Telex. A szervezők szerint Párizsban nagyjából 200 ezren tüntethettek szombaton, míg a hatóságok ugyanezt 70 ezerre becsülték. A rendőrség ugyanakkor Párizsban, Marseille-ben és néhány másik francia városban összecsapott a tüntetők kisebb csoportjaival.

A délután folyamán a tüntetések többnyire békésen zajlottak, igaz, a rendőrség könnygázt vetett be Toulouse-ban és Lyonban, utóbbi városban egy tüntetőt könnyebb sérülésekkel kellett kórházba szállítani. Mivel a tüntetések a halloweennel is egybeestek, sok tüntető jelmezben, maszkokkal az arcukon jelent meg a tüntetésen. A belügyminiszter előre figyelmeztette a résztvevőket, hogy ha jelmezbe öltözve, rossz szándékkal takarják el az arcukat, akár 150 eurós pénzbírságot is kaphatnak.

A tüntetések feloszlatása során azonban a lap szerint több városban is feszültségek támadtak. Párizsban a Porte de Charentonnál, a fővárosban engedélyezett tüntetés kijelölt érkezési pontjánál vált feszültté a helyzet, a korábbi tüntetők egy csoportja köveket kezdett dobálni, amire könnygázzal válaszolt a rendőrség. A lapnak a helyi hatóságok arról számoltak be, hogy egy több száz fős csoport, „a rendbontók kemény magja” a felvonulás végén a rendfenntartókra támadt, különféle tárgyakat dobálva feléjük, köztük egy Molotov-koktélt is. Összességében azonban zavartalanul zajlik a tüntetés feloszlatása. Párizsban emellett két engedély nélküli összejövetelt is feloszlattak a hatóságok. Marseille-ben a lap helyszíni tudósítója szerint könnygázt és sokkoló gránátokat is bevetettek egy békés, bár be nem jelentett tüntetés után.

A francia belügyminisztérium tájékoztatása szerint a szombati felvonulások rendben zajlottak, de több városban, így Marseille-ben és Lyonban is „radikális elemek” jelentek meg, akik a tüntetések végén megpróbáltak a városközpontba vonulni, hogy ott rongáljanak és fosztogassanak, ezt azonban megakadályozták a hatóságok. Este hat óráig a rendőrök több mint 10 ezer ellenőrzést végeztek, amivel olyan személyeket szűrtek ki a minisztérium szerint, akik fegyverként használható tárgyakat tartottak maguknál. 296 embert állítottak elő, és azt is hozzátették, hogy az összecsapások még mindig tartanak. A Guardian szerint rendőrök többek között Párizsban és Marseilleben csaptak össze a tüntetők kisebb csoportjaival.

Franciaország mellett német városokban is szerveztek tüntetéseket. Kölnben is demonstráltak, de végül a hatóságok feloszlatták a menetet, mivel néhány tüntető maszkot viselt és füstgránátokat dobált, vízágyúval válaszolt a rendőrség. A német hatóságok szerint a szombati tüntetések nagyrészt békésen zajlottak, de figyelmeztettek arra, hogy szélsőséges csoportok megpróbálhatják kihasználni a lehetőséget.

Közben a Frankfurter Allgemeine arról ír, hogy a frankfurti tüntetésen eszkalálódott a helyzet, és a rendőrség vízágyúkkal lépett fel a zavargókkal szemben. A rendőrség szerint egy tüntetőcsoport köveket és pirotechnikai eszközöket dobált a rendőrökre, ez okozta a helyzetet. Ugyan a csoportot elválasztották a tüntetőktől, a helyzet így is zavaros. A frankfurti tüntetést végül feloszlatták.

Berlinben nagyjából 5 ezren gyűltek össze, míg Hamburgban közel 7 ezren. Utóbbi városban a főpályaudvar környékén eszkalálódott a helyzet, barikádokat gyújtottak fel, a rendőrség itt is bevetette a vízágyúkat. Nürnbergben a 2 ezer tüntető közül körülbelül több mint 100 embert vett őrizetbe a rendőrség, míg a müncheni 4 ezer résztvevő többnyire békésen tüntetett.

A szombatihoz képest valamivel nagyobbak voltak az elmúlt hétvégék tüntetései Franciaországban. A több mint egy hónapja kezdődött diáktüntetések folytatásaként két héttel ezelőtt Franciaország-szerte több mint félmillió ember vonult utcára engedélyezett demonstrációkon, hogy békésen tüntessenek a megélhetési költségek emelkedése, a tanári állások számának csökkentése, az iskolaépületek rossz állapota és az oktatás alulfinanszírozottsága miatt. A hetek óta tüntető diákokhoz múlt héten a szakszervezetek és már a 2018-as tüntetések során szerveződő sárga mellényesek is csatlakoztak – valamint sok ezer ember, akiknek egészen mások voltak a céljai: összecsapni a rendőrökkel, törni-zúzni, gyújtogatni és fosztogatni.

Európa-szerte, így Franciaország mellett Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban és Albániában is tíz- vagy százezreket megmozgató tüntetések alakultak ki az elmúlt hetekben. A marseille-i szélsőbalos fosztogatóktól a tiranai flamingós forradalmárokig ugyanis parázs a hangulat több európai országban, ami kulcsfontosságú választások közeledtével veszélyezteti a hivatalban lévő politikusokat.

Első pillantásra a sokszor fiatal tüntetők által elindított tiltakozások követelései meglehetősen különbözőek, közelebbről vizsgálva azonban több közös vonás is kirajzolódik. A több helyen a békés tüntetések mellett zavargásokba is átfordult tiltakozások hátterében ugyanis mindenütt a politikai vezetéssel szembeni súlyos elégedetlenség húzódik meg, függetlenül attól, hogy szociáldemokrata, centrista vagy jobbközép kormány áll-e az ország élén.