Az Alta Bank csődjével több szerbiai állami és közvállalat pénze is hozzáférhetetlenné vált. Az Insajder oknyomozása szerint a pénzintézetnél vezetett számlát többek között a Szerbiai Villanygazdaság (EPS), a Szerbiai Posta, a Srbijavode, a NIS, az EXPO 2027 és a Belgrade Waterfront vállalat, valamint Belgrád és Újvidék városi közigazgatása is. Egyelőre nem tudni, összesen mennyi közpénz maradt a csődbe jutott bankban, és mikor juthatnak hozzá az érintettek.
Az Insajder elemzése szerint a Srbijavode közel 900 ezer eurója, a Belgrádi Távfűtő Művek mintegy ötmillió dinárja, valamint becsléseik alapján az EPS körülbelül 1,6 millió eurója vált hozzáférhetetlenné az Alta Bank működési engedélyének visszavonása után.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A portál hangsúlyozza, hogy önmagában az a tény, hogy egy vállalat számlát vezetett a banknál, még nem jelenti azt, hogy pénze is bennragadt.
Az Alta Bank ügyfelei között szerepel a Srbijagas, az Air Serbia, a Szerbiai Villamosenergia-átviteli Hálózat (EMS), a Jugoimport SDPR, a Gazprom Energoholding Serbia, a Telekom Srbija, a Pro Tent, valamint több belgrádi közvállalat, köztük a Vízművek és Csatornázási Közvállalat, a Parking servis, a Köztisztasági Közvállalat és a Városrendezési Intézet is.
Ezek a vállalatok ugyanakkor más kereskedelmi bankoknál is vezetnek számlákat.
Az EPS mintegy 1,6 millió eurója maradhatott a bankban
Az EPS az Insajder megkeresésére nem közölte, pontosan mekkora összeghez nem fér hozzá. Mindössze annyit árult el, hogy az Alta Bank működési engedélyének visszavonásakor a banknál tartott pénze kevesebb volt a villamosenergia-számlákból származó havi bevételeinek 0,5 százalékánál.
Az Insajder a vállalat éves bevételei alapján úgy becsüli, hogy megközelítőleg 1,6 millió euróról lehet szó.
A Srbijavode közvállalat közölte, hogy mintegy 879 ezer eurója vált hozzáférhetetlenné. Hangsúlyozták, hogy nem helyeztek el lekötött betétet az Alta Bankban, a pénz a vállalat folyó üzleti tevékenységéhez kapcsolódott.
Újvidék 5,2 milliárd dinárt kötött le, de időben kivette
Újvidék városa szintén jelentős összeget helyezett el az Alta Bankban. Žarko Mićin polgármester az Insajdernek elmondta, hogy a város 5,2 milliárd dinárt kötött le a pénzintézetnél, a lekötést azonban még a csődeljárás megindítása előtt megszüntették, így állítása szerint a városi költségvetést nem érte kár.
Mićin szerint a bank kiválasztásának egyik legfontosabb szempontja a lekötött betétek után fizetett kamat nagysága volt. Hozzátette, hogy a város olyan bankokat választott, amelyek hazai tőkével rendelkeznek, és a Szerb Nemzeti Bank rangsorában az első tíz pénzintézet között szerepelnek.
Belgrád városi közigazgatása nem válaszolt az Insajder kérdéseire.
Az EXPO pénzének négy százaléka is az Alta Bankban volt
Az EXPO 2027 vállalat közlése szerint a csődeljárás megindításakor teljes pénzállományának mintegy négy százalékát tartotta az Alta Bankban.
A vállalat hangsúlyozta, hogy ez nem veszélyezteti pénzügyi stabilitását, működését vagy kötelezettségeinek teljesítését. A pontos összeget azonban nem közölte.
A Belgrade Waterfront vállalat, amelyben a szerb állam 33 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, szintén elismerte, hogy bizonyos összegű pénze az Alta Bankban maradt. A vállalat szerint a bankkal szembeni kitettsége korlátozott, és nem jelent számottevő kockázatot a likviditására vagy pénzügyi stabilitására. A pontos összegről azonban ismételt kérdésre sem adtak tájékoztatást.
A Jugoimport SDPR közölte, hogy számláit még a JUBMES Bank idején nyitotta meg, és megerősítette, hogy pénzt is tartott a bankban. Állításuk szerint az összeg jóval alacsonyabb az 50 ezer eurós betétbiztosítási határnál, ezért arra számítanak, hogy teljes egészében visszakapják.
Az EMS, a szerbiai villamosenergia-átviteli rendszer működtetője azt közölte, hogy az Alta Bankkal elsősorban bankgaranciák miatt állt kapcsolatban. A bank működési engedélyének visszavonása szerintük nem veszélyezteti a vállalat működését vagy pénzügyi stabilitását.
A Belgrádi Távfűtő Művek közlése szerint nem rendelkeztek lekötött betéttel az Alta Bankban, de folyószámlájukon mintegy ötmillió dinár volt. A számlát még a JUBMES Bank működése idején nyitották.
A Srbijagas arról tájékoztatta az Insajdert, hogy nincs hozzáférhetetlenné vált pénze az Alta Bankban. Az Air Serbia nem válaszolt a megkeresésre. A hivatalos nyilvántartások szerint a légitársaság október 28-án, a Srbijagas pedig november 2-án szüntette meg egyik számláját a pénzintézetnél.
Ki döntött arról, hogy az állami pénzeket az Alta Bankban helyezzék el?
Az Alta Bank korábban JUBMES Bank néven működött. Az 1979-ben alapított pénzintézetben meglévő állami részesedést 2019-ben mintegy ötmillió euróért értékesítették az Alta Pay csoportnak. A bank 2020-ban vette fel az Alta Bank nevet.
Az Insajder szerint a csődeljárás nemcsak a bank és ügyfelei sorsát érinti, hanem azt a kérdést is felveti, hogy mennyi állami és közvállalati pénz vált hozzáférhetetlenné, milyen szempontok alapján helyezték el ezeket az összegeket éppen ennél a pénzintézetnél, és mikor, illetve milyen arányban térülhetnek meg.
Az oknyomozó portál ezekkel a kérdésekkel a Szerb Nemzeti Bankhoz is fordult, de nem kapott választ.
