A napokban kiszivárgott hangfelvétel, amelyen a feltételezések szerint Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke ad eligazítást az aktivistáknak a levélszavazatok kezeléséről, egy korábbi VMSZ-aktivistát a 2014-es választási kampányra emlékeztetett. Telek Lenke a közösségi oldalon azt írta, nem lepte meg a felvétel, amelyen megfogalmazása szerint Fremond „konkrétan lehülyézi a másként gondolkodókat”.
Mint fogalmazott, már a korábbi kampányok során is hasonló légkört tapasztalt: szerinte a pártban az eltérő véleményt képviselőket hamar az ellenség oldalára sorolták, és gyakran le is hülyézték. Hozzátette, éppen ezért döntött úgy, hogy kilép a VMSZ-ből.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Nem most változott meg a véleményem, csak ma már sokkal többen látják azt, amit én már korábban megtapasztaltam” – írta.
Telek Lenke 2009-ben költözött Tordára. Elmondása szerint ekkor kereste meg a falu polgármestere, és arra biztatta, hogy csatlakozzon a VMSZ-hez. Egy ideig önkéntes munkát végzett, majd a 2014-es választási kampányban is részt vett. Mint mondta, már akkor azt tapasztalta, hogy megpróbálják befolyásolni a véleményét és irányítani a tevékenységét, ő azonban nem akart mindenben alkalmazkodni.
A VMSZ Női Fórumában is szerepet vállalt, ahol elsősorban helyi ügyekkel foglalkozott. Állítása szerint azonban a falut érintő javaslatait rendszeresen elutasították, és egyre inkább úgy érezte, hogy a véleménykülönbségek miatt kívülállóként kezelik.
„Amikor elmondtam, szerintem milyen változásokra lenne szükség a faluban, azt mindig leszavazták. Érezhető volt, hogy ellenségként tekintenek rám, mert nem bólogattam, nem értettem egyet mindennel. Már az önkéntes munka során is fekete bárányként kezeltek” – mondta.
Telek Lenke 2014 és 2024 között volt a VMSZ tagja. Egy idő után inaktívvá vált, később pedig kilépett a pártból. Úgy véli, politikai nézetei a munkavállalási lehetőségeit is befolyásolták. Elmondása szerint hosszabb ideje nem tud elhelyezkedni, és ezt részben azzal magyarázza, hogy szerinte az állások betöltésekor előnyben részesítik a párthoz lojális személyeket.
Állítása szerint a politikai nézetkülönbségek miatti kirekesztés a gyermekeit is érintette, akik megítélése szerint az iskolában és a mindennapi életben egyaránt elszigetelődtek. Mint mondta, a faluban a kulturális életben való részvétel is összefonódik a helyi politikai viszonyokkal, és akik nem illeszkednek ebbe a közegbe, könnyen a közösség peremére szorulhatnak.
Telek Lenke szerint a Prosperitati Alapítványon keresztül jelentős támogatások érkeztek a faluba, és sokan ezekre támaszkodnak a megélhetésükben. Úgy látja, a támogatások elvesztésétől való félelem miatt többen nem mernek nyíltan eltérő véleményt képviselni, így kiszolgáltatottá válnak a helyi politikai vezetésnek.
A korábbi kampányok gyakorlatáról is beszámolt. Aktivistaként maga is részt vett a házról házra járásban és a csomagosztásban, de már akkor úgy érezte, hogy a lakosok egy része nem fogadja szívesen a kampánytevékenységet, és terhesnek tartja az ismételt megkereséseket.
Elmondása szerint a választás napján azokat is telefonon keresték, akik délután hat óráig nem jelentek meg szavazni. Állítása szerint a mozgósítás mellett azt is számon tartották, hogy ki adta le a voksát, és ki nem. Úgy véli, a falubeliek jelentős része nem mer szembeszállni a helyi vezetőkkel, inkább követi az utasításaikat.
„Amit a polgármester mond, az mintha Isten szava lenne: mennek és csinálják, ahogy mondják nekik” – fogalmazott.
Telek Lenke szerint a helyi politikai viszonyok miatt többen is elhagyták a falut, mert nem tudtak vagy nem akartak alkalmazkodni az uralkodó szemlélethez. Hangsúlyozta, hogy nem a VMSZ vagy a falubeliek támadása a célja, és nem szeretné magára haragítani a helyieket. Mint mondta, kizárólag a saját tapasztalatait és véleményét osztotta meg, amelyeket nyilvánosan is vállal.
