Tóth Szilárd János: A vajdasági magyar közösség politikailag mindig is heterogén volt „A szerbiai belpolitikai folyamatok nagyon megosztották a vajdasági magyar közösséget”

A Magyar Nemzeti Tanács nem képes érdemben befolyásolni a vajdasági magyarság legsúlyosabb problémáját, a kivándorlást, politikai és intézményi szerepe mégis megkerülhetetlen. November 8-án két lista versenyez a Magyar Nemzeti Tanács 35 mandátumáért: a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott Magyar Összefogás, valamint a Vajdasági Magyar Újrakezdés, amely a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségével (VMDK) szövetkezve indul.

A két listán párttagok mellett civilek is szerepelnek. Mit jelenthet a politikai verseny visszatérése és milyen jövő várhat a vajdasági magyar érdekképviseletre? Ezekről beszélgettünk Tóth Szilárd János politológussal, a Partizán szerkesztőjével, aki maga is vajdasági származású.

Kezdjük az alapoknál: mennyire fontos intézménye a Magyar Nemzeti Tanács a vajdasági magyar közösségnek? Milyen tényleges hatáskörökkel rendelkezik?

– Fontos az MNT, de nem minden tekintetben. Nincs hatásköre például a gazdaságra, és érdemben nem tudja befolyásolni a vajdasági magyarság legsúlyosabb problémáját, a kivándorlást. Ugyanakkor a vajdasági magyar közösség az egyetlen határon túli magyar közösség, amely kulturális autonómiával rendelkezik. Ez személyi elvű autonómia, amelynek keretében az MNT a kultúra, az oktatás, a hivatalos nyelvhasználat és a magyar nyelvű tájékoztatás bizonyos területein rendelkezik hatáskörökkel. Az MNT ezekben a szférákban jelentős befolyással rendelkezik: több intézmény esetében alapítói jogokat gyakorol, máshol például az igazgatók kinevezésébe szólhat bele. Ez azt jelenti, hogy politikai kontroll érvényesül abban a magyar intézményrendszerben, amely a magyar és a szerb állami támogatások kedvezményezettje. Még ha a támogatások nem is közvetlenül az MNT-n keresztül érkeznek, az intézmények feletti ellenőrzése miatt a tanácsnak – ezáltal a VMSZ-nek – továbbra is jelentős beleszólása lesz azok működésébe.

November 8-án két lista versenyez a Magyar Nemzeti Tanács 35 mandátumáért. A 2022-es választáson még csak a Magyar Összefogás indult, most viszont a Vajdasági Magyar Újrakezdés is megméretteti magát. Mit jelenthet ez a változás?

– Mindenképpen van egy lendülete az ellenzéknek. A szerbiai belpolitikai folyamatok nagyon megosztották a vajdasági magyar közösséget. A VMSZ a parlamenti választáson elveszítette szavazóinak jelentős részét, akik közül sokan az Egyetemista listát támogatták. Ugyanakkor fontos különbséget tenni a köztársasági parlamenti és az MNT-választás között. Attól, hogy valaki a parlamenti választáson az Egyetemista listára szavazott, még nem következik, hogy az MNT-választáson is a VMSZ kihívóit fogja támogatni. Az MNT-választáson ugyanis egy sajátos választói réteg jelenik meg: azok, akik feliratkoztak a külön kisebbségi választói névjegyzékre, és akik számára a magyar közösségi ügyek kiemelt jelentőséggel bírnak.

Vagyis a parlamenti választáson tapasztalt ellenzéki előretörés nem feltétlenül ismétlődik meg az MNT-választáson?

– Nem feltétlenül. A vajdasági magyar közösség politikailag mindig is heterogén volt. A VMSZ mellett korábban is voltak olyan választók, akik a Demokrata Pártra, később pedig más politikai erőkre szavaztak. A mostani választáson viszont az látszik, hogy a VMSZ-től elpártoló szavazók nagyobb része az Egyetemista listát támogatta. Az MNT-választáson azonban nem biztos, hogy ezek az emberek megjelennek. Azok, akiket elsősorban az országos politikai ügyek foglalkoztatnak, nem feltétlenül érdeklődnek ugyanilyen mértékben a regionális és kisebbségi kérdések iránt. Ezért az Újrakezdésnek nem automatikusan áll rendelkezésére az a választói bázis, amely a parlamenti választáson a VMSZ ellen szavazott.

A részvétel 2010 óta folyamatosan csökkent az MNT-választásokon. Ezúttal sikerülhet mozgósítani olyan választókat is, akik korábban távol maradtak?

– Ha növekedne a részvétel, az azt jelezhetné, hogy sikerült megszólítani olyan embereket is, akik korábban kevésbé érdeklődtek a magyar közösségi ügyek iránt, de most az Újrakezdés révén mégis mozgósíthatók. A részvételi adatokból sok minden kiderülhet. Ugyanakkor nem egyértelmű számomra, hogy az Újrakezdés mennyire képes erre. A VMSZ ugyanis nem csupán egy politikai párt, hanem egy kiterjedt regionális hálózat is. Szinte minden kisebb településen vannak irodái, emberei, aktivistái. Egy olyan kelet-európai környezetben, ahol sokszor hiányoznak az erős pártszervezetek, a szakszervezetek és a civil hálózatok, a VMSZ képes volt egy rendkívül kiterjedt szervezetet felépíteni. Ez önmagában is komoly választási előnyt jelent.

A VMSZ hosszú ideje meghatározó szereplője a vajdasági magyar közéletnek. Milyen következményei lehetnek annak, ha egyetlen politikai erő körül összpontosul a politikai és intézményi képviselet?

– Hiába csökkent a VMSZ társadalmi támogatottsága, amíg az MNT-ben gyakorlatilag kizárólagos befolyással rendelkezik, addig az intézményrendszer feletti kontrollját és ezen keresztül a támogatások elosztására gyakorolt befolyását is képes fenntartani. Ez a megmaradt ütőkártya most, amikor a VMSZ elveszítette két meghatározó politikai szövetségesét, Aleksandar Vučićot és Orbán Viktort. Amíg azonban az MNT felett megőrzi a kontrollt, addig a helyzete korántsem reménytelen.

A parlamenti választás eredménye alapján a VMSZ-nek jelentős politikai átrendeződéssel kell számolnia. Milyen irányba mozdulhat el a párt, ha vissza akarja szerezni korábbi támogatottságának egy részét?

– A VMSZ számára az lehet a racionális stratégia, ha közeledik az egyetemista mozgalomhoz, hiszen a korábbi szavazói közül többen támogathatták az egyetemistákat, mint ahányan a Szerb Haladó Párt (SNS) felé fordultak. Az SNS választási veresége után ráadásul várhatóan tovább gyengül az a választói réteg, amely a haladókhoz orientálódott. A VMSZ elemi érdeke, hogy közel kerüljön az új szerbiai kormányzati erőkhöz. Magyarország vonatkozásában pedig szintén érdemes lenne újragondolnia a politikai kapcsolatait.

A VMSZ kihívójaként fellépő Vajdasági Magyar Újrakezdés mögött a VMDK és civilek is felsorakoztak. Hogy látod a VMSZ egyetlen kihívóját?

– Jó csatateret választottak. Az MNT-választáson eddig kevesen szavaztak, hiszen a politikai verseny hiánya nem ösztönöz magas részvételt. Tízezer szavazó megszerzése már számottevő eredményt jelenthet. Parlamenti és önkormányzati választáshoz ez kevés. Egyelőre nem látom, hogy a VMÚ-ban mennyi tényleges szervezettség van, és pláne mennyi készség aktív terepmunkára. Mindenesetre ha a VMSZ marad az MNT élén – és ez a papírforma –, akkor is bőven lenne tér arra, hogy a VMSZ „átálljon”, tehát kissé alkalmazkodjon a megváltozott politikai környezethez. A VMSZ azt állítja: ők a régió lakói számára lobbiznak az ország centrumában – meg Magyarországon is. Márpedig ez úgy nem fog menni, ha mindkét kormánytól elidegenítik magukat.

Dévity Tamás

Tóth Szilárd János: Amíg azonban a Vajdasági Magyar Szövetség az MNT felett megőrzi a kontrollt, addig a helyzete korántsem reménytelen