A szerbiai mezőgazdasági termelők továbbra sem kapták meg a növénytermesztési támogatások második részletét, miközben Belgrádban több, korábban már jóváhagyott mezőgazdasági beruházási támogatást is visszavontak. Dragan Glamočić ügyvezető mezőgazdasági miniszter szerint már nincs meg a politikai felhatalmazása ahhoz, hogy döntsön a támogatások kifizetéséről, ezért ezt a kérdést az új kormányra kellene bízni, írja az N1.
Az őszi vetés nagy része már befejeződött, a mezőgazdasági termelők azonban még mindig várják a növénytermesztési támogatások második részletét. Az új kormány megalakulásáig bizonytalan, hogy mikor jutnak hozzá azokhoz az összegekhez, amelyek a korábbi megállapodások alapján megilletik őket.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Žaklina Stojanović, a Belgrádi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának dékánja szerint az élelmiszer-termelés nem függhet a politikai változásoktól, ezért hosszú távú, rendszerszintű megoldásokra van szükség.
„A gazdaság stratégiai jelentőségű ágazatáról beszélünk. Az élelmiszer-termelés egyaránt érinti a termelőket és a fogyasztókat, vagyis Szerbia teljes lakosságát. Nem engedhető meg, hogy egy ilyen fontos területre vonatkozó politikát kormányzati ciklusonként újra és újra meghatározzanak” – hangsúlyozta Stojanović.
A dékán szerint Szerbiának hosszú távon is megfelelő intézményi és gazdasági feltételeket kell teremtenie az élelmiszer-termelés és -elosztás fejlesztéséhez.
Hektáronként 17 ezer dináros támogatásról van szó
Stojanović emlékeztetett arra, hogy a támogatások kifizetéséről már korábban megállapodás született.
„Olyan intézkedésről beszélünk, amelyről már megszületett a megállapodás. 2023-ban pontosan meghatározták, hogy október végén ki kell fizetni a minősített vetőmagok után járó támogatást. Ennek összege hektáronként legfeljebb 17 ezer dinár, és ez a pénz megilleti a mezőgazdasági gazdaságokat” – mondta.
Hozzátette, hogy az idei őszi vetés az aszály és a magas hőmérséklet miatt is késett, ezért a támogatások időben történő kifizetése különösen fontos lett volna.
„A törvények, szabályok és előírások szigorú betartására van szükség. A korábban vállalt kötelezettségeket teljesíteni kell” – hangsúlyozta.
A gazdák szerint a miniszternek továbbra is dolgoznia kell
A mezőgazdasági szervezetek korábban szintén bírálták Glamočić kijelentéseit. Szerintük az ügyvezető kormány miniszterének továbbra is kötelessége elvégezni a munkáját, és nem hivatkozhat arra, hogy pártja elveszítette a választásokat.
Marko Gabrić, a Szabadkai Gazdaszervezetek Szövetsége igazgatóbizottságának elnöke arra emlékeztetett, hogy a vetőmag-támogatásokat a hivatalos kifizetési ütemterv szerint október végéig kellett volna folyósítani.
„Úgy tűnik, ezt a pénzt elköltötték a választási kampányra, és most nincs miből kifizetni a támogatásokat” – fogalmazott Gabrić.
Jovica Jakšić, a Szerbiai Független Gazdák Egyesületének elnöke szerint a termelőknek már üzemanyagra sincs elegendő pénzük, és a búza vetése is nehézségekbe ütközik.
A gazdaszervezetek követelik, hogy a minisztérium haladéktalanul írja ki a támogatások igénylésére vonatkozó pályázatot, és teljesítse korábbi kötelezettségeit.
Belgrádban a beruházási támogatásokkal is gond van
A belgrádi mezőgazdasági termelők további problémával szembesültek: több korábban jóváhagyott beruházási támogatást is visszavontak. A gazdák egy része azzal számolt, hogy beruházásai költségének akár 80 százalékát is visszakaphatja támogatás formájában.
Arra a kérdésre, hogy a probléma megoldása az új városi vezetés megalakulásáig várat-e magára, vagy a termelőknek bírósághoz kell fordulniuk, Stojanović azt válaszolta, hogy mindenképpen megoldást kell találni.
A termőföld stratégiai erőforrás
Stojanović az Egyetemista lista mezőgazdasági programjáról is beszélt. Úgy értékelte, hogy a termőföld védelmét célzó intézkedések összhangban vannak más országokban már alkalmazott megoldásokkal.
A program többek között moratóriumot vezetne be a mezőgazdasági földterületek más célú hasznosítására, és korlátozná azok külföldieknek történő értékesítését.
„Ezek olyan megoldások, amelyek más országokban is léteznek. A földvásárlást például az adott ország állampolgáraira lehet korlátozni, de olyan szabályozások is vannak, amelyek előírják, hogy a vásárlónak meghatározott számú évet kell az adott országban élnie” – magyarázta a dékán.
