Szerbiában 2027-ben elkerülhetetlen lesz a villamos energia drágulása, a földgázellátás terén pedig stratégiát kell kidolgozni a beszerzési források és útvonalak diverzifikálására. Erről Željko Marković, az Energetikai Szakemberek Szövetségének tagja beszélt a Biznis.rs portálnak.
Arra a kérdésre, hogy milyen állapotban van a Szerbiai Villanygazdaság, és fennáll-e az áramkorlátozások veszélye a téli időszakban – amire Stevan Cvetićanin, az Egyetemista lista képviselője is nyilvánosan rákérdezett az ügyvezető kormány illetékeseinél –, Marković elmondta, hogy októberben az importált villamos energia átlagosan a fogyasztás 26 százalékát tette ki.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„A Szerbiai Villanygazdaságnak naponta több mint hétmillió eurót kellett fordítania villamosenergia-importra. Ezt az áramot a fogyasztók, vagyis a háztartások és a gazdasági szereplők fizetik meg, de a szerződésekben rögzített alacsonyabb árak és a jelenlegi magas piaci árak miatt a becslések szerint az Szerbiai Villanygazdaságnak az év végéig mintegy 300 millió euróra lesz szüksége villamos energia vásárlására” – mondta Marković.
Hozzátette, hogy a Villanygazdaság hőerőműveiben már évek óta nehézségekbe ütközik az áramtermelés, elsősorban a kolubarai szénbányában tapasztalható kitermelési problémák és a szén gyenge minősége miatt. Emellett gondot jelentenek az elöregedett hőerőművi kapacitások és a termelőegységek gyakori meghibásodásai is.
Szavai szerint mindez az aszállyal együtt – amelynek következtében az év második felében rendkívül alacsony volt a vízerőművek termelése – oda vezetett, hogy a Villanygazdaság idén nem képes saját termeléséből fedezni a belföldi villamosenergia-fogyasztást.
További problémát jelentett, hogy a Duna alacsony vízállása akadályozta az uszályok közlekedését, így az Indonéziából származó szén behozatalát is. Ráadásul jelentős mennyiségről van szó, amellyel a hazai széntermelés visszaesését kellene pótolni.
„A Villanygazdaság vezetőségének módosítania kellett az üzleti tervet, amelyet a felügyelőbizottság és a részvényesek közgyűlése is jóváhagyott, valamint további hitelt kellett felvennie, hogy biztosítani tudja az év végéig szükséges villamosenergia-vásárlások fedezetét” – mondta Marković. Hangsúlyozta, hogy amennyiben ez a helyzet jövőre is fennmarad, az időközben megalakuló új kormánynak is szembe kell néznie a problémával, és további forrásokat kell biztosítania az esetleges áramkorlátozások elkerülése érdekében.
„Bízom benne, hogy nem jutunk el odáig, hogy korlátozni kelljen a villamosenergia-ellátást, de arra kérem a polgárokat és a gazdasági szereplőket, hogy a lehető legtakarékosabban használják az áramot, és próbáljuk meg a fogyasztás csökkentésével elkerülni az ellátási problémákat” – fogalmazott.
Marković kiemelte, hogy jövőre a villamos energia drágulására számít, amit különösen azoknak a vállalatoknak kell figyelembe venniük költségvetésük tervezésekor, amelyek piaci áron szerzik be az áramot.
Arra a kérdésre, hogy érdemes lenne-e az oroszokkal hosszú távú földgázszállítási szerződést kötni, ahogyan azt az Egyetemista lista tervezi, Marković azt válaszolta, hogy összetett kérdésről van szó, és egy többéves megállapodás nem feltétlenül jelenti automatikusan a legjobb megoldást a földgázbeszerzés szempontjából.
„Az Európai Unió a hatályos jogszabályai alapján 2027. november 1-jéig meg kívánja szüntetni az Oroszországból érkező földgázszállításokat a tagállamaiba. Bár az uniós tagállamokon keresztüli gáztranzit továbbra is lehetséges lesz az EU-n kívüli országok, így Szerbia számára is, ha jól értem, mi nem mondunk le az uniós csatlakozásról. Ezért szinte biztosra vehető, hogy a jövőben nyomás nehezedhet ránk az orosz földgáz beszerzésével kapcsolatban” – mondta Marković. Hozzátette, éppen ezért fontos a földgázellátási útvonalak minél szélesebb körű diverzifikálása, hogy Szerbiának minél több beszerzési lehetősége legyen.
Marković rámutatott, hogy műszaki szempontból Szerbia már jelenleg is képes lenne nem orosz eredetű földgázt beszerezni a Balkáni Áramlat vezetéken keresztül, csakhogy ez a gáz többszörösen drágább lenne az orosznál.
„Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy a földgáz ára változik, és a jövőben akár csökkenhet is. Magyarország irányából is lehetőség van hosszú távú szerződés megkötésére. A rögzített feltételeket tartalmazó, többéves szerződések mellett kevésbé kötött keretmegállapodások is léteznek, amelyek nagyobb rugalmasságot biztosítanak ahhoz, hogy Szerbia az aktuális helyzethez igazíthassa beszerzési stratégiáját” – magyarázta.
Hozzátette, hogy ezért alaposan elemezni kellene a földgázágazat helyzetét. Hasznosnak tartaná, ha a következő év első három negyedévére a jelenlegihez hasonló feltételekkel állapodnának meg a földgáz beszerzéséről, ezt követően pedig az új kormány és az illetékes minisztérium részletes stratégiát dolgozna ki a jövőbeni szerződésekre vonatkozóan.
