November 17-én, kedden tartják a szerb parlament alakuló ülését, melyet élőben közvetítenek. A parlament 15. összetételének alakuló ülése 10 órakor kezdődik. A szerb parlament nemcsak az újonnan megválasztott képviselőknek köszönhetően fiatalodik meg jelentősen, hanem az országnak új ügyvivő államfője is lesz, aki a parlament újonnan megválasztott elnöke lesz.
Az Egyetemista lista képviselői azt kérték, hogy az egyetemisták küldöttsége jelen lehessen az ülésterem karzatán az alakuló ülés idején, mivel november 17-e a nemzetközi diáknap.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Hogyan alakul meg a szerb parlament?
A parlament megalakulását több lépés előzi meg.
Miután a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) közzétette a választások hivatalos eredményeit, és benyújtotta jelentését a parlamentnek, az államfő – ebben az esetben Aleksandar Vučić lemondását követően Ana Brnabić – konzultációt tartott a képviselőcsoportokkal.
Az új összetételű parlament első ülését a leköszönő házelnök, szintén Ana Brnabić hívta össze.
Az ülést a parlamentbe bejutott listák közül a legidősebb megválasztott képviselő, a 78 éves, a Szerb Haladó Párt színeiben mandátumot szerzett Stojan Radenović vezeti majd.
Munkáját a négy legfiatalabb képviselő segíti, listánként egy-egy, akik egyúttal jegyzőkönyvvezetői feladatokat is ellátnak.
Ők a 26 éves, az Egyetemista lista képviselőjeként mandátumot szerző Sara Valentik; Miloš Pavlović, az Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia lista 23 éves képviselője; Visar Mehmeti, a Változások Alternatívája párt elnöke, aki az Albán Koalíció listájáról jutott be; valamint Bájity Borisz, a Vajdasági Magyar Szövetség – dr. Pásztor Bálint listájának 44 éves képviselője.
A szerb parlament az új összetétel első ülésének megtartásával alakul meg. A leginkább várt mozzanat a képviselői mandátumok hitelesítése.
A mandátumok megerősítése mellett a képviselők esküt tesznek, majd megválasztják a parlament elnökét és alelnökeit, valamint a parlament munkatestületeit.
Mekkora többség szükséges a döntéshozatalhoz?
Az első, alakuló ülésen, illetve a szavazás napján legalább 126 képviselőnek kell jelen lennie a teremben ahhoz, hogy a parlament határozatokat hozhasson.
A parlament elnökének és alelnökeinek megválasztásához szintén a képviselők összlétszámának többségére, vagyis legalább 126 szavazatra van szükség.
A végleges választási eredmények közzététele és az Egyetemista lista abszolút többségének megerősítése után a vereséget szenvedett politikai erők soraiból azonnal téves állítások hangzottak el. Ezek szerint még 27 mandátum hiányzik ahhoz, hogy átvehessék a hatalmat.
Szerbia alkotmánya, a választásokról szóló törvény és a parlament házszabálya szerint az új parlament akkor alakul meg, ha a mandátumok kétharmadát hitelesítették.
Ez nem jelenti azt, hogy a képviselőknek feltétlenül jelen kell lenniük az ülésen, és a távolmaradásuk sem akadályozhatja meg annak megtartását.
Az első ülés megkezdésének és a háromtagú hitelesítő bizottság megválasztásának egyetlen feltétele, hogy a teremben jelen legyen a képviselők összlétszámának többsége, vagyis legalább 126 képviselő. A bizottságot a jelen lévő képviselők többségi szavazatával választják meg.
Kik kapnak tisztséget az első munkanapon?
Az első ülésen megválasztják a parlament vezetőségét, a parlamenti bizottságokat és a nemzetközi delegációk tagjait.
Az ülés kezdetén háromtagú bizottság alakul, amely ellenőrzi a Köztársasági Választási Bizottság jelentéseit. Ezt követően hitelesítik a mandátumokat, majd a képviselők leteszik az esküt – írja a parlament házszabálya.
Ezután megválasztják a parlament elnökét a képviselők közül, legalább 30 képviselő javaslata alapján.
A jelöltnek a képviselők összlétszámának többségét, azaz legalább 126 szavazatot kell megszereznie.
Az Egyetemista lista képviselői ragaszkodtak ahhoz, hogy a parlament vezetőinek – az elnöknek és az alelnököknek – a megválasztása nyilvános szavazással történjen. Ezzel a többi lista képviselői is egyetértettek.
A házelnök megválasztásáig a legidősebb képviselő vezeti az ülést.
A parlament külön határozatban állapítja meg az alelnökök számát, akiket az elnökkel azonos eljárás szerint választanak meg.
A parlament főtitkárát is megválasztják.
A főtitkárt a parlament a képviselők többségi szavazatával nevezi ki, az újonnan megválasztott házelnök javaslatára.
A képviselőcsoportok a képviselőik számával arányosan javasolnak tagokat és póttagokat a parlamenti bizottságokba.
Megválasztják azokat a delegációkat is, amelyek a szerb parlamentet képviselik a nemzetközi intézményekben, többek között az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ), a NATO-ban és más szervezetekben.
Az év végéig el kellene fogadni a legfontosabb törvényt, a 2027-es költségvetésről szóló jogszabályt is, azonban kicsi az esélye, hogy már kedden erre sor kerül.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a szerb kormány ügyvivői minőségében dönt az ideiglenes finanszírozásról.
Változik-e Szerbia ügyvivő államfője?
Miután Vučić szeptember végén lemondott az államfői tisztségről, másnap átadta az elnöki feladatokat Ana Brnabićnak, a parlament elnökének.
Szerbia alkotmánya értelmében Brnabić addig tölti be ezt a tisztséget, amíg meg nem választják a parlament új elnökét, aki egyúttal a köztársasági elnöki feladatokat is ellátja majd ügyvivőként.
Ez a hatáskör kizárólag a parlament elnöki tisztségéhez kapcsolódik, ezért nincs szükség hivatalos átadás-átvételre.
A parlament új elnöke a megválasztásáról szóló szavazás után azonnal hivatalba lép, és átveszi az államfő valamennyi alkotmányos jogkörét.
Ez azt is jelenti, hogy a parlament új elnöke írja ki az államfőválasztást.
A határidők szerint az elnökválasztás kiírásának utolsó napja november 27., a választást pedig az idei év végéig meg kell tartani.
Az alakuló ülésen legalább 126 képviselőnek kell jelen lennie, hogy a parlament határozatokat hozhasson

