Veselin Milić, a belgrádi rendőrség korábbi vezetője a Radar hetilap által nyilvánosságra hozott vallomásában azt állította, hogy Marko Kričak és Boško Sekulović meghamisították az ellene a Senjak-ügyben tett büntetőfeljelentést. Milić szerint ennek az volt az oka, hogy 2025. március 15-én megtagadta a rendőrség törvénytelen beavatkozásának elrendelését.
Milić a belgrádi Felső Ügyészségen tett vallomásában azt állította, hogy letartóztatásának valódi oka az volt, hogy nem hajtotta végre a rendőri vezetők egyik tanácskozásán kiadott utasítást, amely határozott rendőri beavatkozást írt elő a rendkívüli állapot bevezetése érdekében.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Állítása szerint Boško Sekulović és Marko Kričak, bizonyos befolyásos személyek közreműködésével és az akkori legmagasabb állami vezetők jóváhagyásával, hamis állításokra alapozva készítették elő a letartóztatását.
Milić hangsúlyozta, hogy nem akarta, hogy a március 15-i tüntetésen megzavarják a közrendet, vagy bárki megsérüljön, ezért nem teljesítette a törvénytelen utasításokat. Szerinte mindez ellenőrizhető a rendőrségi kommunikáció hangfelvételeiből és az operatív törzs jelentéseiből.
Elmondása szerint azon az estén árulónak bélyegezték, és már akkor tudta, hogy előbb-utóbb következményei lesznek az engedetlenségének.
A vallomás nyomán felmerül a kérdés, hogy az ügyészségnek ki kellene-e hallgatnia Milićet és a március 15-i eseményeket megelőző rendőrségi vezetői tanácskozás többi résztvevőjét.
Az ügyész szerint alaposabban ki kellett volna hallgatni Milićet
Radovan Lazić ügyész a Danas napilapnak nyilatkozva kijelentette, hogy a Milićet kihallgató ügyésznek részletesebben meg kellett volna vizsgálnia a 2025. március 15-i eseményekkel kapcsolatos állításokat. Lazić szerint a vallomásban olyan információk hangzottak el, amelyek más bűncselekmények elkövetésének gyanúját is felvethetik.
Hangsúlyozta, hogy amikor egy tanú olyan körülményekről számol be, amelyek az eredeti ügytől független bűncselekményre utalhatnak, az ügyész köteles ezekre is figyelmet fordítani.
Milić ebben az eljárásban nem gyanúsítottként, hanem tanúként szerepel, ezért törvény kötelezi az igazmondásra, és hamis tanúzás esetén büntetőjogi felelősség terheli.
Lazić szerint az ügyésznek meg kellett volna kérdeznie, kik vettek részt a tanácskozáson, ki adott törvénytelen utasításokat, és pontosan mi hangzott el az ülésen. Különösen azért, mert a vallomás alapján Milić késznek mutatkozott arra, hogy részletesen beszéljen a történtekről.
Az ügyész úgy véli, hogy az összegyűjtött információk alapján több lehetőség is rendelkezésre állt volna.
Amennyiben más bűncselekmények gyanúja is felmerül, az ügyészség elrendelheti a meglévő nyomozás kiterjesztését, új nyomozást indíthat, vagy az ügyet az illetékes ügyészséghez továbbíthatja.
Példaként említette, hogy ha kiderülne, hogy a tanácskozáson a rendőrség igazgatója is részt vett, és ő adott törvénytelen utasításokat, akkor az ügy a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség hatáskörébe tartozhatna, mivel a rendőrség igazgatóját a kormány nevezi ki.
Lazić szerint a Milić vallomását felvevő ügyész nem járt el megfelelő szakmai alapossággal.
Az ügyvéd szerint a Vučić-rezsim rendkívüli állapot bevezetésére készült
Nikola Lakić ügyvéd a Danasnak nyilatkozva úgy értékelte, hogy Veselin Milić vallomásának egy része arra utal: Aleksandar Vučić rendszere zavargások és káosz előidézésével akart rendkívüli állapotot bevezetni, és ezzel diktatórikus hatalmat kialakítani.
Az ügyvéd szerint a törvénytelen utasítások megtagadására vonatkozó állítások tárgyi bizonyítékokkal is ellenőrizhetők.
Úgy véli, a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészségnek reagálnia kellene Milić kijelentéseire, és olyan eljárást kellene indítania, amely feltárná a biztonsági szervek több tisztségviselőjének felelősségét a március 15-i eseményekkel kapcsolatban.
Lakić szerint különösen fontos lenne megállapítani, hogy egyes személyek tudatosan adtak-e törvénytelen utasításokat, illetve hogy ezek egy előre megtervezett akció részét képezték-e, amelynek célja a rendkívüli állapot bevezetése és a tiltakozások elfojtása volt.
Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy az ügyészségnek részletesen ki kellene hallgatnia Milićet, be kellene szereznie az esetlegesen rendelkezésére álló tárgyi bizonyítékokat, és a biztonsági szervektől is ki kellene kérnie a vonatkozó dokumentumokat, felvételeket.
A hangágyú ügyére is kiterjedhetne a nyomozás
Nikola Lakić szerint egy ilyen nyomozás a március 15-i tüntetésen állítólagosan alkalmazott hangágyú ügyére is kiterjedhetne. Az ügyvéd úgy véli, ezzel átfogóbb képet lehetne kapni arról, hogy mit terveztek a hatóságok a nagyszabású belgrádi tüntetés napjára, és mi történt valójában.
Ebben az eljárásban Veselin Milić különösen értékes tanú lehetne, ahogyan a biztonsági rendszer más olyan szereplői is, akik információkkal vagy bizonyítékokkal rendelkeznek a 2025. március 15-i eseményekről.
Március 15-e Belgrádban (Fotó: Mina Delić)

