Sok kereskedő idén már november elején elindította a „Fekete péntek” akcióhoz kapcsolódó leárazásokat, és nem várta meg a hónap utolsó péntekét. Felmerül a kérdés: változott-e bármi a kereskedelmi gyakorlatokban az előző évekhez képest?

Sok nyugati országban, különösen az USA-ban, a „Fekete péntek” a nagy leárazások napjának számít számos üzletben. Az évnek ebben az időszakában az eladók kiürítik a raktáraikat, így egyes termékek ára akár 90 százalékkal is csökken. Az üzletek korábban nyitnak, egyes esetekben akár éjfélkor is, az utcákon pedig hatalmas sorok és közlekedési dugók vannak – írja a danas.rs.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal

Szerbiában, ahogy azt a többéves gyakorlat is bizonyította, nem ez a helyzet. Itt a leárazások nem ennyire nagyok, és ennek megfelelő a vásárlók érdeklődése is, ezért a „Fekete péntek” a szerbiai eladóknak csak ürügyet jelent arra, hogy megpróbálják bevonzani a vevőket. Vesna Perinčić, a Fogyasztók Köztársasági Uniójának a munkatársa ezt „marketingtrükknek” nevezi, és azt állítja, hogy az akció elvesztette eredeti értelmét, és a szerbiai boltok leárazásai nem mérhetők össze más országok leárazásaival.

Emellett a vásárlók már több éve szembesülnek azzal a gyakorlattal, hogy a „Fekete péntek” előtt felemelik az árat, csak azért, hogy aznap csökkenthessék. Perinčić elmondta, hogy a jogalkotók felismerték ezt a problémát, és a törvénybe további magyarázatokat illesztettek be a szabályozással kapcsolatban.

Az előírások kimondják, hogy az eladónak a leárazott ár mellett fel kell tüntetnie azt a legalacsonyabb árat is, amelyen az árut az elmúlt 30 napban kínálta. Ennek ellenére egyes eladók legális keretek között folytatják a megtévesztő gyakorlatokat, mivel a termékek árát akár egy hónappal előre megemelik, hogy a novemberi leárazások kevésbé vágják vissza a kereskedők profitját. Az állami apparátusnak nincs elég embere ahhoz, hogy aktívabban végezzen ellenőrzéseket, és ezért elengedhetetlen, hogy a fogyasztók óvatosak maradjanak, tájékozódjanak az aktuális árakról, és tartózkodjanak az impulzusvásárlástól.

„A fogyasztóknak ellenőrizniük kell, ha már elérhetők az ilyen dolgokra szolgáló online platformok, hogy összehasonlítsák, hogyan alakultak az árak visszamenőleg, és így rájöjjenek, hogy a termék valóban le van-e árazva, vagy a kereskedő marketingtrükkökkel él” – mondja Perinčić, aki hozzátette, hogy az előírásoktól való minden eltérést be kell jelenteni, mert a kereskedelmi törvény a helyszínen kiszabható, 100 000 dináros szabálysértési bírságot ír elő.

Állítása szerint sok módja van a megtévesztő üzleti gyakorlatok alkalmazásának, és ezek egyikeként a bolti leárazások reklámozásával való manipulációt említi.

„Ha a kirakatban nagy betűkkel hirdetnek leárazást, és az van kiírva, hogy 70 százalék, akkor a meghirdetett leárazás árukészletének legalább az ötödének 70 százalékos kedvezménnyel kell szerepelnie. És ne úgy legyen, hogy ön bemegy a boltba, aztán minden 10 vagy 20 százalékra van leárazva, és csak két termék 70 százalékra. Amikor a piacfelügyelet bejelentés alapján kimgy az üzletbe, mindezt ellenőrizni fogja, és több szabálysértési végzést is kiállíthat, a fogyasztóvédelmi törvény szerint pedig a tisztességtelen, megtévesztő üzleti gyakorlatért járó bírság 300 000-től 2 000 000 dinárig terjed” – mondta Perinčić, aki arra kéri a vásárlókat, hogy az ilyen eseteket feltétlenül jelentsék be, mert csak így térhetnek jobb belátásra a kereskedők.