„Ma elhagyjuk az EU-t. De számunkra ez nem jelenti azt, hogy mindennek vége. Ez a vég inkább egy bátor, új kezdetet jelent, egy új fejezet kezdetét. Ma újraelindítjuk az Egyesült Királyságot, amely nagyratörekvően, magabiztosan és határozottan globálisan indul útjára. Mátol lehetőségünk van egy új kapcsolatteremtésre az európai partnereinkkel, ami egy erős barátságon, közös értékeken és kölcsönös érdekeken alapul. Ez lehetőséget ad nekünk, hogy a jövőbe tekintsünk”, írja Dominic Raab angol külügyminiszter, Boris Johnson helyettese a Frankfurter Allgemeine Zeitungban.
Anglia kilép az EU-ból, de továbbra is mintegy 700 brit állampolgár marad az EU Bizottság szolgálatában, aminek összesen körülbelül 33 ezer köztisztviselője van. Azelőtt még több angol állampolgár dolgozott az EU vezetőségében: a 2016. júniusi Brexit-népszavazás idején kilencszázan voltak. Az akkori Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker a Brexit-népszavazás utáni reggel kijelentette, hogy minden brit útlevéllel rendelkező munkavállalónak továbbra is biztosítja munkahelyét az EU Bizottságban. Az EU-tisztviselői általában EU-tagállamokból jönnek, de Juncker tudta, miért reagált így: a briteket nagyra becsülik a Bizottságban, mert jól képzettek és pragmatikusak. Lesz-e miattuk továbbra is brit befolyás az EU Bizottságában? Ez nem valószínű !
Amikor 2017-ben megkezdődtek a Brexit-tárgyalások, Jean-Claude Juncker egy Firenzében tartott beszédében az első néhány mondat után angolról franciára váltott át. „Franciaul fogok beszélni, mert az angol nyelv lassan, de biztosan kevésbé lesz fontos Európában”, mondta. Ez reményt nyújtott a frankofón tagállamoknak, hogy visszatérhessenek a régi szép időkre, amikor a francia nyelv volt a leginkább használt nyelv Európában, ám maga Juncker cáfolta meg ezt az előrejelzését. Sajtótájékoztatóin, a Bizottságban, vagy az EU-parlamentben továbbra is többnyire angolul beszélt. Utódja, Ursula von der Leyen is ezt teszi.
Mi fog megváltozni a Brexit után?
Az EU és Nagy-Britannia közötti kulcsfontosságú pontok nem azonosak, de néhány dolog nyilvánvaló: a britek január 31-e után elhagyják az összes uniós intézményt, 73 EU-képviselőjük kivonul az Európai Parlamentből, és az ország visszavonja EU-biztosát. A Bizottságban alkalmazott britek továbbra is dolgozhatnak ugyan ott, de a jövőbeli brit pályázóknak az alkalmazási esélyük bizonytalan. Az átmeneti időszak alatt Nagy-Britanniának továbbra is alkalmaznia kell az összes EU-szabályt, annak ellenére, hogy erre vonatkozó véleményük nem lesz mérvadó.
Nagy-Britannia továbbra is fizet az EU-nak?
Az Egyesült Királyságnak az átmeneti időszak végéig – tehát még az év végéig – továbbra is hozzá kell járulnia az EU költségvetéséhez. A britek bruttó hozzájárulása az utóbbi években átlagosan évi 13,5 milliárd eurót tett ki. Az átmeneti időszak után ennek vége lesz ugyan, de kilépési megállapodások alapján a brit fizetési kötelezettség még egy ideig tarthat. Ennek nagysága még ismeretlen ugyan, mivel ez a jövőbeli uniós költségvetésektől és az árfolyamoktól is függ, de ez az összeg elérheti a 12 milliárd eurót több éven keresztül.
Mi változik az Egyesült Királyságba utazni vagy bevándorolni kívánó uniós polgárok számára?
Ezen a téren egyelőre nincsenek változások. Az átmeneti időszakban az EU polgárai folytathatják a bevándorlást és vállalhatnak munkát. Angliában jelenleg több mint 3 millió EU-polgár él, akik megtarthatják minden eddigi tartózkodási és munkavállalási jogukat. Ezt követően az Egyesült Királyság megszünteti az EU állampolgárok szabad bevándorlását és munkavállalását. Pontosan azonban még nem tudni, milyen lesz a jövőbeli brit bevándorló politika. Azoknak a turistáknak, akik 90 napig akarnak Angliában tartózkodni, továbbra sem lesz szükségük vízumra. A jövőbeli uniós munkavállalóknak azonban vízumra és munkavállalási engedélyre lesz szükségük. Azok az EU-s állampolgárok, akik már Angliában élnek, 2021 közepéig kérhetnek állandó tartózkodási engedélyt. Az „állandó tartózkodási engedélyt” igénylőknek azonban bizonyítaniuk kell, hogy legalább öt évet tartózkodtak a szigetországban hosszabb megszakítások nélkül. Azok, akik még nem tartózkodtak a szigetországban ilyen hosszú ideig, egy „előletelepedési státuszt” szerezhetnek, amely ideiglenes tartózkodási és foglalkoztatási jogot biztosít számukra, és öt évenként hosszabbítható meg. A kormány nemrégiben tisztázta, hogy azok, akik 2021. június 30-ig elmulasztották a letelepedésre vonatkozó kérelem benyújtását, nem kaphatnak automatikusan állandó letelepedési engedélyt.
Mi változik azok számára, akik az Egyesült Királyságban akarnak tanulni?
Eleinte semmi. Előfordulhat azonban, hogy az átmeneti időszak végét követő tanévtől, azaz 2021. szeptemberétől kezdve az uniós hallgatók tandíja megemelkedik és elérheti a „tengerentúli hallgatók” magasabb tandíjösszegét. Nagy-Britannia azonban azt tervezi, hogy továbbra is részt vesz az Erasmus csereprogramban, de még nem világos, milyen formában.
Mi vár a gazdaságra?
Brexittel Nagy-Britannia elhagyja a vámuniót és az EU belső piacát (aminek csak Észak-Írország marad tagja továbbra is). Az átmeneti időszak végéig az összes korábbi EU-szabály továbbra is alkalmazandó a Brit-szigetekkel folytatott kereskedelemre, így az áruk szabad mozgása továbbra is hatályos. Ami azután jön, az még nem világos. Február 1-jétől az EU és London intenzíven fognak küzdeni egy új szabadkereskedelmi megállapodásért. Brüsszel ragaszkodik az „azonos játékszabályok”, a „Level Playing Field” (egyenlő versenyfeltételek) biztosításához. Ez elsősorban a környezetvédelmi és munkajogi, valamint az adókra és az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat jelenti. A konfliktusokat ezen a téren azonban előprogramozhatók. Szajid Javid angol pénzügyminiszter bejelentette, hogy Nagy-Britannia egyrészt nem lesz automatikus „szabályátvevő”, ami az új EU szabályokat illeti. Másrészt, amennyiben az EU nem ismeri el az Egyesült Királyság szabályait megfelelőknek, Anglia tarifákat vezethet be EU arúkra. De ettől függetlenül több ellenőrzési és további bürokratikus eljárásra lehet számítani a határokon.
Reális-e 2020 végére egy átfogó kapcsolatról szoló megegyezés?
Brüsszel szerint nem. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke szerint „gyakorlatilag lehetetlen” ilyen rövid idő alatt egy átfogó szerződést letárgyalni, amely kiterjed a szabad kereskedelemre és a jövőbeli kapcsolatok minden egyéb aspektusára. Viszont, ha addig nem születik megállapodás, akkor ismét egy „sziklahelyzet” áll elő, ami azt jelenti, hogy a legrosszabb esetben egyes termékcsoportokra a WTO (World Trade Organization – Kereskedelmi Világszervezet) viszonylag magas tarifái kerülnek alkalmazásra. Boris Johnson kormánya kizárta az átmeneti időszak meghosszabbítását. London optimista abban, hogy létre fog jönni egy szabadkereskedelmi megállapodás. A szakértők azonban azt állítják, hogy ilyen rövid idő alatt csak egy “csonkszerződés” jöhet létre.
Mit kell tisztázni az árukereskedelmi kérdéseken túl?
Van egy csomó más kérdés is, ami megoldásra vár: érzékeny, politikailag kényes téma a halászati jog brit vizekben, különösen az Északi-tengeren. Néhány EU-tagállam, például Franciaország, Spanyolország, Hollandia és Dánia nagyon azon van, hogy halászai továbbra is úgy működhessenek ott mint eddig. Anglia számára azonban a londoni pénzügyi szektor gazdasági szempontból sokkal fontosabb szerepet játszik. London pénzügyi szektorában ugyanis 400 ezer ember dolgozik, akik évente több mint 26 milliárd font (közel 30 milliárd euró) szolgáltatást végeznek EU-ügyfelekkel. A korlátozott pénzügyi piac súlyosan érintené őket, hiszen már most több pénzintézet telepedett át, vagy jelezte áttelepülési szándékát Londonból Frankfurtba. Az EU-nak meg kell vizsgálnia, hogy az Egyesült Királyság pénzügyi ágazatra vonatkozó szabályai „egyenértékűek”-e az EU-szabályozataival. Ez 40 területet érint. További tisztázandó kérdések az adatvédelem, a légi utazás, a közlekedési ágazat és az energiapiac. Mindezekből adódó problémákat lehetetlen tizenegy hónapon belül megoldani.
