A torz politikai miliőben nem tudni, hová fajul a vádaskodás, amely a kilencvenes éveket idézi.
Vjerica Radeta, a Szerb Radikális Párt (SRS) elnökhelyettese a párt augusztus 13-i sajtótájékoztatóján azzal rágalmazta meg Korhecz Tamás alkotmányjogászt, a Szerbiai Alkotmánybíróság tagját – miután két alkotmánybíró társával, Snežana Markovićtyal és Vladan Petrovval határozatban elutasították a radikális pártnak a választások törvényességére vonatkozó beadványát –, hogy idegen érdekeket szolgál, valamint hogy az egyetemi diplomáit és a doktori fokozatát erre nem jogosult egyetemen honosíttatta, s így a törvényeket sértve került az Alkotmánybíróság tagjai közé.
Vjerica Radeta, a Szerb Radikális Párt képviselője (Fotó: FoNet)
Radeta állítása szerint Korhecz 2016-os, kilenc évre szóló kinevezésének már csak amiatt sem szabadott volna megtörténnie, mert Korhecz Tamás a Magyar Mozgalom (MM) társelnökeként annak a politikai szervezetnek volt vezető alakja, amely a programja szerint Nagy-Magyarország visszaállításán, így Vajdaság Magyarországhoz csatolásán fáradozik.
Hallatlan kijelentések, amelyek – úgy tűnik – képtelenek voltak kiváltani a vajdasági magyarság újságíróinak és politikai szervezeteinek a zajos tiltakozását.
Meglehet, sokkal fontosabb dolgunk van annál, semmint hogy a parlamentből kiesett, ám továbbra is befolyásos radikális párt uszításával foglalkozzunk, még ha a hergelés és a durva inszinuáció a közösségünk egyik meghatározó tagja ellen folyik is, a következmények pedig beláthatatlanok.
Felettébb érthetetlen és módfelett aggályos, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), amely Korheczet alkotmánybírónak jelölte, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), amelynek Korhecz elnöke volt, és a Magyar Mozgalom, amelyben hosszú ideig társelnöki tisztséget töltött be, s amelyet a szeparatizmus vádja közvetlenül is érint: hallgatnak.
Hovatovább egyetlen olyan vajdasági médiumot sem találni, amely bár említette volna az esetet.
Noha még jól emlékszünk azokra az időkre, amikor Milan Paroški, Slobodan Milošević és mások hasonlóan légből kapott és delíriumos megszólalásai – például a 20 ezer vajdasági magyar menekültről, akiket személyesen Göncz Árpád miniszterelnök (sic!) képez ki speciális terrorakciókra – szenvedélyes válaszcikkeket szültek a Magyar Szóban és más lapokban.
Mi bírná most szóra őket?
Megette a fene, ha a közösségünk tagja mellett csak akkor állunk ki, ha teljes mértékben azonosulni tudunk a morális döntéseivel és a politikai nézeteivel.
Hiszen mindaz, amit Korhecz tett vagy elmulasztott megtenni, ami politikai rövidlátásáról, emberi gyöngeségéről vagy esetleg rossz helyzetfelismeréséről tanúskodik, most csekély jelentőséggel bír. Mindezektől még senki nem lesz revizionista, amely gondolattal ugyan a magyarországi kormány valóban hetyeg és cicáz, de maga sem gondolja komolyan.
Mindenesetre alaposan fontolóra kellene venni, hogy Korhecz Tamást annak a pártnak a képviselője vádolta idegenszívűséggel, törvényszegéssel és a Szerbiára való rárontással, amelyből a Szerb Haladó Párt kinőtte magát, s amely – igen sokat köszönhetve a radikálisoknak – olyan szívélyes kapcsolatot ápol az illiberális magyarországi kormánnyal.
A közösségünk egyik tagját megrágalmazták, lejárató kampányt folytatnak ellene, amely ebben a torz politikai miliőben nem tudni, hová fajul. A vád azonban nem csak őrá vonatkozik, de arra a politikai szervezetre is, amelynek korábban társelnöke volt, és semmi sem kezeskedik afelől, hogy nem száll át mindannyiunkra.
Korhecz Tamás alkotmánybíró (Fotó: magyarmozgalom.rs)
