Magyarország jogi vereséget szenvedett a Közép-európai Egyetemmel (CEU-val) szemben. Ez derül ki az Európai Bíróság (EB) kedden meghirdetett ítéletében a budapesti CEU-val folytatott konfliktusában. Az EB kimondta, hogy az a magyar felsőoktatási törvény, amellyel Soros György amerikai üzletember által alapított egyetemet 2018-ban kizárták Magyarországról, sérti az európai és a nemzetközi kereskedelmi jogi szabályokat. A magyar intézkedések ugyanis „veszélyeztetik a külföldi felsőoktatási intézmények tudományos tevékenységét” – áll az ítéletben. Varga Judit magyar igazságügyi miniszter, aki csípőből elfogadhatatlannak nevezte a döntést, ugyanakkor azt mondta: Magyarország „mint mindig” eleget fog tenni az EB ítéletének, de csak „összhangban a magyarok érdekeivel”.
A CEU persze nemcsak a magyar tudományos életben játszott fontos szerepet, hanem sok tekintetben a vajdasági magyarok és szerbek részére is, hiszen itt tanítottak, illetve még tanítanak olyan híres professzorok mint például Várady Tibor, jogászprofesszor, író, volt jugoszláv igazságügyi miniszter, vagy Nenad Dimitrijević, a politikatudomány professzora és olyan volt diákok szereztek ott diplomát vagy doktori címet, mint például Korhecz Tamás, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) alapító tagja, a Vajdaság Autonóm Tartomány Kormányának volt tagja, a Magyar Nemzeti Tanács előző elnöke, a Magyar Mozgalom (MM) egyik alapítója majd társelnöke, és jelenleg a szerbiai Alkotmánybíróság tagja.
Ítéletében a brüsszeli bíróság követte az Európai Bizottság panaszát és Juliane Kokott német főtanácsnok minden pontra vonatkozó indítványát. Orbán Viktor kormánya számára ez egy újabb súlyos vereség az EB előtt, amely a folyó évben már jogellenesnek ítélte a migránsok befogadásának megtagadását, a menedékkérők átmeneti övezetekben történő elhelyezését és a civil szervezetekről szóló törvényt. Ha Magyarország nem hajtja végre azonnal a CEU-ról szóló ítéletet, az EU-nak további jogi lehetőségei vannak Magyarországgal szemben.
Hogy jutottunk el idáig?
A magyar nemzeti-konzervatív kormány parlamentje 2017-ben megváltoztatta a felsőoktatási törvényt. Az új törvény több tucatnyi, Magyarországon működő magánegyetemet érint. Mivel Orbán az elmúlt négy évben állandó kampányt folytatott az amerikai milliárdos filantróp, Soros György által támogatott szervezetek ellen (aki Orbán és politikus haverjainak ifjúkori jótevője volt), nem meglepő, hogy a felsőoktatási törvény elsősorban a Soros által alapított CEU ellen irányult.
A Magyarországon külföldi diplomát osztó egyetemeknek a törvény alapján be kellett bizonyítaniuk, hogy az illető külföldi országban is működtetnek felsőoktatást. A magyarországi működéshez ezen kívül szükséges egy állami megállapodás is azzal az országgal.
Az EB véleménye szerint a új felsőoktatási törvény követelményei sértik azokat a kötelezettségeket, amelyeket Magyarország mint uniós tagállam a Kereskedelmi Világszervezettel szemben vállalt. Ez azt jelenti, hogy az 1995 óta hatályos szolgáltatásokról szóló általános megállapodás, amely az egyetemek letelepedési szabadságát is szabályozza, Magyarországot is erre kötelezi. Másrészt az új szabályzat feltételei sértik a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát a belpiacon, valamint az EU Alapjogi Chartájának az egyetemi szabadságra, az oktatás szabadságára és a vállalkozási szabadságra vonatkozó rendelkezéseit.
A luxemburgi bírók elutasították a magyar kormány minden ellenvetését. Ezek többek között a bíróság joghatóságát vitatták, és ehelyett a Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization – WTO) választottbírósági illetékességét követelték. Másrészt a bírók úgy vélték, hogy az EU egésze felelősségre vonható lenne akár egyetlen tagállamának a WTO-szerződéssel szemben elkövetett jogsértéseiért. Az EU ugyanis mint intézmény a WTO tagja is.
A Magyarországon működő külföldi egyetemek egy része képes volt meghozni a törvénymódosítás által megkövetelt megállapodásokat, a CEU azonban nem, bár kötött egy együttműködési megállapodást egy amerikai egyetemmel, de Magyarország nem volt hajlandó nemzetközi egyezmény aláírására New York állammal. A CEU ezért az egyetem amerikai diplomához vezető oktatási programjait Bécsbe helyezte át. Az egyetem új helyszínét már 2019-ben megnyitották. Mint magyar jogi személynek azonban, a CEU-nak továbbra is joga van Budapesten dolgoznia bizonyos területeken, ahol egy modern egyetemi épülettel rendelkezik, beleértve egyedülálló könyvtárát, amit továbbra is működtet – igaz, csak csökkentett mértékben.
Varga Judit igazságügyi miniszter az MTI hírügynökségnek elmondta, hogy minden egyetem egyformán köteles betartani a magyar jogszabályokat. Ez egy „tucatnyi” külföldi egyetemet érint és a „Soros Egyetem” nem élvezhet előnyt a magyar egyetemekkel szemben. Michael Ignatieff, a CEU rektora erre így válaszolt: „A ma kihirdetett ítélet de facto azt jelenti, hogy a lex CEU nem alkalmazható. Ennek megfelelően a CEU szabadon kínálhatja továbbra is az USA által akkreditált tanulmányi programjait Budapesten. Ez egy fontos erkölcsi és jogi győzelem, és az akadémiai szabadság erőteljes megnyilvánulása Európában.”
Magyarország azonban nemcsak a pert veszítette el, hanem a CEU-t is, az ország ott képzett fiatal barátait, valamint az egyetemen keresztül szerzett nemzetközi tekintélyt.
„A gondolkodás soha nem zárkózhat fel a valósághoz; a valóság mindig gazdagabb, mint amit képesek vagyunk felfogni. A valóság képes meglepni a gondolkodást, és a gondolat is képes arra, hogy valóságot teremtsen. De mindig gondolnunk kell a szándékolatlan következményekre: a végkifejlet mindig más, mint az elvárások.” Soros Györgynek, a CEU alapítójának és tiszteletbeli elnökének gondolatai az egyetem budapesti műemlék-falán (Fotó: Szappanos Veronika)
