A koronavírus-fertőzöttek száma nap mint nap újra növekszik, méghozzá rendkívüli arányban. Így például Franciaországban egyetlen nap leforgása alatt 45 ezer új fertőzöttet regisztráltak, Amerikában a COVID-19 áldozatainak száma meghaladta a 230 ezret, míg az Európai Unióban a 208 ezret.

Figyelemre méltó, hogy Jair Bolsonaro brazil és Donald Trump amerikai  elnök után Andrzej Duda lengyel és Sergio Matterella olasz államfő, valamint Bojko Boriszov bolgár kormányfő is megfertőződött. Ám a betegség mindenkit érint, gazdagokat és szegényeket, feketéket és fehéreket, városi és vidéki lakosokat egyaránt.

Ugyanakkor a koronavírus-járvány azokat sújtotta leginkább, akik a fennálló gazdasági egyenlőtlenség miatt eddig is nyomorban éltek.

A Világbank becslései szerint ebben az évben világszerte mintegy 100 millió ember kerül mélyszegénységbe.

A németeket nem szegényítette el a korona-válság

A koronavírus-járvány és a megbetegedés megfékezésére irányuló intézkedések erősen sújtották a német gazdaságot is. Ennek ellenére a németek vagyona nem csökkent, éppen ellenkezőleg: 2020 első felében minden német felnőtt állampolgár vagyona 1,8 százalékkal növekedett.

Legalábbis ezt állítja a svájci Credit Suisse bank által közzétett Global Wealth Report 2020. Eszerint Németországban idén a dollármilliomosok száma januártól júniusig 58 ezerrel nőtt.

A tanulmányban az áll, hogy az év végéig a németek vagyona akár 3,9 százalékkal is megugorhat.

Így tehát a „korona-válság” összességében nem tette szegényebbé a németeket: ez azzal magyarázható, hogy Németországban a házak és a lakások ára a világjárvány következtében nem csökkent, sőt tovább emelkedett.

Emellett a jövedelmek stabilak maradtak a különféle kormányzati intézkedéseknek, legfőként a csökkentett munkaidős támogatásoknak köszönhetően.

„A válságos tavaszi hónapokban a látra szóló takarékbetétek még növekedtek is” – mondta Anthony Shorrocks, a tanulmány szerzője az újságírókkal folytatott beszélgetésen. Sharrocks megjegyezte, hogy szerinte ez nemcsak Németországban van így.

A kérdés azonban az, hogy szükség lesz-e majd adóemelésre – Németországban és másutt – az erősen eladósodott nemzeti költségvetések miatt, ami természetesen rontaná az állampolgárok jólétét.

Vagyon a szalmazsákban

Érdekes jelenség – és kissé meglepő is –, hogy a vagyoni különbségek nagyobbak Németországban, mint más nyugat-európai országokban: a tanulmány szerint 2019-ben Németországban a gazdagok vagyonuk mintegy 29 százalékát „szalmazsákban” tartották, azaz nem fektették be semmibe, míg Franciaországban, Olaszországban és Nagy-Britanniában ez az arány csak 22 százalék volt.

Shorrocks szerint jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a világjárvány szisztematikusan pénzügyi előnyökhöz juttatta volna a gazdagokat.

Igaz, hogy az amerikai tech-milliárdosok (például Jeff Bezos, az Amazon alapítója, valamint Mark Zuckerberg, a Facebook társalapítója) nagy mértékben részesedtek a digitalizálási lendületből, és ebből fakadóan a vállalatuk részvényei az egekbe emelkedtek. „De hiba lenne csak a virágzó gazdasági szektorokat figyelembe venni” – hangsúlyozta Shorrocks. Szerinte sok más iparág és vállalat számára a koronavírus-válság egyáltalán nem volt előnyös.

Ettől függetlenül a gazdasági egyenlőtlenség világszinten is hatalmas.

A Credit Suisse felmérései szerint 2019 végén leggazdagabbak vagyona a 43 százalékát tette ki a háztartások 399 ezer milliárd dolláros összvagyonának.

Az emberiség fele az összvagyon 2 százalékát sem birtokolja

A vagyonpiramis alsó részén a felnőtt lakosság 54 százaléka található: ők azok, akik kevesebb mint 10 ezer dollárral rendelkeznek, a vagyonuk pedig 5,4 ezer milliárd dollár, amely az összes vagyon csupán 1,4 százalékának felel meg.

Tavaly az év végén világszerte közel 52 millió egyén számított dollármilliomosnak. Csak Németországban 2,1 millióan tartoznak közéjük, akik készpénzben, értékpapírokban, cégrészvényekben vagy ingatlanban tartják a vagyonukat.

Ez azt jelenti, hogy Németországban él az európai milliomosok 16 százaléka. A tanulmány szerint a németek összvagyona az elmúlt év végén 14,8 ezer milliárd dollárt tett ki.

A részvényárfolyamok márciusi zuhanása 17,5 ezer milliárd dollárral csökkentette a világ összvagyonát, de a későbbi fellendülés a piacokon olyan nagy volt, hogy az év közepére a részvényárfolyamok nemhogy elérték, de meg is haladták a januári szintet.

Október végén azonban az új vírushullám ismét tőzsdecsuszamlást okozott.

A megnövekedett népesség miatt az év első felében az egy főre jutó átlagos vagyon 0,4 százalékkal, 77 ezer dollárra csökkent.

 

Palesztin gyermek üldögél egy falra festett elefánton a Shati menekülttáborban (Fotó: Hatem Moussa/AP)