Az Amerikai Egyesült Államok a választások előtt és után: megosztottság, polgárháborús hangulat, nyugtalanító kilátások – erről írt a héten a világsajtó.
A választások előtt: megosztottság és lecsúszás
A londoni The Observer az Egyesült Államok választási rendszerét veszi górcső alá:
„Végzetesnek bizonyulhat Amerika számára, ha Donald Trump nyeri a választásokat. Az elnök ellenségeskedése a különféle nemzetközi szervezetek ellen, a környezetvédelem és a klímaválság iránti közönye, a szövetséges államokkal való viaskodás erősen meggyengítették az Egyesült Államokat. Vélhetőleg Joe Biden megállítaná a lecsúszást és visszaállítaná Amerika hírnevét. Biden tisztességes, becsületes és tapasztalt ember, aki mindent megtenne a megosztott nemzet egyesítéséért.”
„Az amerikaiak feszülten és aggódva várják a választási eredményeket”, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, majd így folytatja:
„Míg a biztonsági erők és az üzlettulajdonosok sok nagyvárosban zavargásokra készültek, Donald Trump amerikai elnök a választások előestéjén cáfolta azokat a híreket, miszerint még a szavazatszámlálás vége előtt kihirdetné a győzelmét.
A kijelentését később módosította, mondván:
»Azt hiszem, nem igazságos, hogy sokáig kelljen várni a végeredményre«.
Trump szóvivője hangsúlyozta, hogy a hosszú szavazatszámlálás utat engedhet a választási csalásoknak.”
A milánói Corriere della Sera napilap így vélekedik az elnökválasztással kapcsolatban:
„Ha Trump elnökségének van érdeme, akkor az az, hogy a tevékenységével leleplezte az amerikai alkotmányos modell gyengeségeit. Az alkotmány 233 éves, s ez idő alatt csak 27-szer módosították, bár több mint 10 ezer módosítási javaslat érkezett. […] Az alkotmány megváltoztathatatlanságának legsúlyosabb következménye a rendszer súlyos egyensúlyhiánya, ami óriási hatalmat ad a Legfelsőbb Bíróságnak, az egyetlen testületnek, amely képes az alkotmányos elveket a mai valósághoz igazítani. Tehát a Legfelsőbb Bíróság diktálja a törvényt. […]
Az elnök a nemzet nevében beszél, de nem az emberek választják meg,
hiszen elég csak az államok egy részében 270 elektorra szert tennie.”
Szavazatszámlálás Michiganben (Fotó: David Goldman/AP)
A világsajtó a választások után: még mindig számlálnak
A müncheni Süddeutsche Zeitung szerint:
„Az amerikai választások elhúzódó eredményhirdetése a lehető legrosszabb, amit el tudunk képzelni, hiszen az esetleges patthelyzet és a küszöbön álló jogi vita növelni fogja a bizonytalanságot, amely a koronavírus-válság kitörése óta már eleve uralja a mindennapjainkat.”
Az amerikai választásokat kommentálva a The Guardian napilap ezt írja:
„Ha Donald Trump távozik – és kevés előjel mutat arra, hogy ezt harc nélkül megtenné –, az öröksége a harag és a gyűlölet politikája lesz. Amerika tragédiája, hogy a veszélyes megosztottság normává válhat. Az amerikaiak számára a legfőbb feladatnak annak kellene lennie, hogy megakadályozzák a politikai szakadék elmélyülését.”
A koppenhágai Politiken napilap ezt így kommentálja:
„Senki sem gondolta, hogy az Egyesült Államok még megosztottabbá válhat az elnökválasztás után. Mindegy, hogy Joe Biden vagy akár Donald Trump győz, az amerikai demokrácia sorsdöntő ideje érkezett el, amely bárhogyan végződhet: tárgyalótermi drámával, utcai harcokkal, zavargásokkal.
Az Egyesült Államok még soha nem pillantott a megosztottság, a harag és a gyűlölet mélyebb szakadékába.”
A párizsi Le Monde a választás után kialakult helyzetről írt:
„Donald Trump beteljesítette a fenyegetését. A választási kampánya során arra figyelmeztetett, hogy a demokraták »el akarják lopni« a választásokat, és hogy az elnökválasztást »manipuláció« fenyegeti. E fenyegetések mögött a káosz stratégiája állt.
Pontosan ebben a szellemben nyilatkozott november 4-én, néhány órával a szavazóhelyiségek bezárása után. Ezáltal az Amerikai Egyesült Államok soha nem látott helyzetbe került: egy hivatalban lévő elnök szándékosan megzavarja az elnökválasztás folyamatát, győzelmet követel magának akkor, amikor a számlálás még tart, és azzal fenyegetőzik, hogy bírósági döntéssel szakítja meg azt. Ez pedig az általános választójog figyelmen kívül hagyása.”
A varsói Gazeta Wyborcza napilap arra kíváncsi, hogy Trump cselekedetei hogyan befolyásolják a jövőben Amerika nemzetközi pozícióját:
„Az Egyesült Államokban a legrosszabb forgatókönyv szerint alakulnak a választások. Donald Trump bejelentései azt mutatják, hogy
semmitől sem riad vissza a vereség elkerülése érdekében.
Az a kísérlet, hogy több államban több százezer postai szavazatot kizárnak a választásokból, nem a demokrácia elleni támadás, hanem egyenesen a demokrácia eltemetése. Ha erre valóban sor kerül, akkor a magát demokratikus államnak tekintő Amerika azoknak az országoknak a sorába kerül, amelyekben a választási intézmények csak díszletül szolgálnak.”
„Trump pontosan úgy reagált, mint ahogy elvárták tőle” – írja a New York Times:
„Kihirdette a győzelmét és máris jogi lépéseket fontolgat. Mindez két kérdést vet fel: az egyik már négy éve jár a fejünkben: hogy az ördögbe tudták az amerikai választópolgárok Trumpot elnökké választani? Másrészről pedig: miért választanák újra?”
A varsói Rzeczpospolita szintén bírálta Trump viselkedését:
„Donald Trump a szavazatszámlálás leállítását követeli, és azt, hogy a postai úton elküldött szavazólapokat ne vegyék számításba. Egyetlen amerikai elnök sem merte eddig ilyen pimasz módon aláásni a demokrácia alapszabályait. Trump azt akarja, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntse el, ki nyerte meg a választásokat.
Nagy a kockázata azonban annak, hogy támogatói és ellenzői az utcán próbálják majd megoldani az ügyet. Számos amerikai város felkészült ilyen harcokra a választások napján, és bedeszkázták a kirakatokat, elbarikádozták a kormányzati épületeket.”
A mexikóvárosi La Cronica de Hoy napilap úgy látja, hogy a választási eredmény a vártnál szorosabb lett:
„Kiábrándító, hogy egy ilyen polemikus elnök továbbra is ekkora támogatást élvez. Igaz, négy évvel ezelőtt a választók még nem tudták, mire számíthatnak. Ám koronavírus-járvány katasztrofális kezelése, a fehéreknek és a gazdagoknak adományozott kiváltságok arról tanúskodnak, hogy nem csak Trump a probléma:
valami rothad az Egyesült Államokban.
A spanyol ajkú szavazók viselkedése különösen kiábrándító. Remélhető volt, hogy segíteni fognak a texasi republikánus fellegvár megrohamozásában. Nem így lett. A kubai menekültek pedig hittek Trump hazugságainak, így Florida is hű maradt Trumphoz.”
Szavazók az Egyesült Államokban (Fotó: Jessica Hill/AP)
