„A súlyos betegek szinte minden nyugati államban sms-üzenetek segítségével összegyűjtött pénzből gyógyulnak, vagy ezerszer többe kerül a gyógykezelésük, mint Szerbiában” – jelentette ki Aleksandar Vučić szombaton annak kapcsán, hogy nagyon sok súlyos betegséggel szenvedő gyermek szülei próbálják a szükséges, gyakran külföldi kezelések költségeit adományokból összegyűjteni.

Szerintem ezzel a kijelentéssel most minden beteg gyermek szülőjét megnyugtatta az államfő, hiszen valószínűleg eddig úgy gondolták, várhatnak valami segítséget attól az államtól, amelynek állampolgárai, amelynek ők, szüleik, nagyszüleik a munkájukból évtizedekig adóztak, két kezükkel építették azt vagy harcoltak annak szabadságáért.

Szerencsére ebben az országban senki sem tud idegen nyelveket beszélni, csak az államfőnk, aki angolul, oroszul, németül, sőt kínaiul is megszólal néhanapján, így senki sem tudja követni azt, hogy mi is történik a környező országokban, esetleg a nagyvilágban. Senkinek sincs idegenben rokona, aki be tudna számolni arról, hogy is van ez az országhatáron túl.

Éppen ezért valószínűleg senki sem tudja azt Szerbiában, hogy idén október folyamán a nem is olyan messzi osztrák állam úgy döntött, hogy az SMA-beteg gyerekek ingyen kaphatják meg a világ legdrágább gyógyszerét, ami megközelítőleg kétmillió euróba kerül. Ahogyan azt sem tudhatjuk, hogyan és miből gyógyítják a beteg gyerekeket Németországban, Franciaországban vagy éppen Svájcban.

Honnan is tudnánk, hiszen Szerbiában a független újságírást szinte teljesen felszámolták, az ország nagy részén csak az állami televízió csatornái foghatóak, azokon keresztül meg azt halljuk, amit az államfő szeretne: minden a lehető legnagyobb rendben van így, ahogyan van.

Azt viszont tudjuk, hogy Szerbia regionális gazdasági óriás a világszintű gazdasági válság idején (is), ahogy azt is megtudhattuk most, hogy ebből a rengeteg pénzből nem jut éppen azokra, akikre az országunkat irányító egyetlen párt a választási kampányát építette: a gyermekeinkre, a jövőnkre.

Marad továbbra is, hogy küldözgessük az sms-eket, gyűjtsünk, adakozzunk és imádkozzunk Olivérért, Anikáért, Lanáért, Miláért, Milicáért, Dušánért, Danilóért, Nikolináért, Lenkáért, Viktorért…

Illusztráció (Fotó: direktno.rs)