Kovács Elvira (VMSZ) képviselőnőt kinevették és gúny tárgyává tették, mert parlamenti fölszólalásában nyelvbotlást követett el. Orgiát (orgija) mondott orgona (orgulje) helyett. Én ebben semmi kacagtatót nem találok.
Különösen sajnálatos, hogy az internetet bejáró hahota egyik forrása Jelena Lengold költőnő, novellista posztja volt, akitől talán joggal várhatnánk, hogy a nyelvet és nyelvhasználatot érintő kérdésekben érzékenyebben és tapintatosabban járjon el. S meg kell jegyeznem, rettenetes félreértésnek tartom Ljudmila Janković Gubik írását, aki a kommentárjában Kovács Elvirát – egyetlen nyelvbotlás miatt – az államot vezető „hibbant”, „iskolázatlan és műveletlen emberek”, „előkúszó kreatúrák” közé sorolja.
Csakugyan, a vajdasági magyarok viszonya a szerb/szerbhorvát nyelvvel nem problémátlan. Ennek egyszerre van történeti és oktatáspolitikai oka, nem magyarázható pusztán restséggel.
A kisebbséget általában jellemzi a félelmek túlsága, és ez különösképpen igaz a posztjugoszláv kisebbségekre. Megnyilvánulni a többség nyelvén, szólni az olykor végzetszerű hatalmat birtokló instancia nyelvén, megértetni magunkat az idegen nyelven – dadogóvá, nem egyszer némává tesz bennünket. Ami pedig a nyelv oldalán hebegés, szégyenérzet és elfojtás, amely sokunkat az általános iskola padjától kezdve kísért, alázatosság, kishitűség és meghunyászkodás az állampolgár oldaláról.
Ezen értelemszerűen nem javít, hogy a többség nyelvén beszélők sem jeleskednek abban, hogy a kisebbségek nyelvén szólaljanak meg. Ahogyan az sem, hogy legalább a vajdasági kisebbségek az általános megértés szintjén nyitottak legyenek más kisebbségek nyelvére is. Szlovákul szólni, románul énekelni, németül szeretni…
Etnikai mikrouniverzumaink egykor átjárhatóbbak voltak. A zártság föloldására is azonosíthatunk értékelhető próbálkozásokat. Ugyanakkor ma már kinevetjük, ha valaki szót vét vagy fönnakad a grammatikán. Kovács Elvira – aki az európai politika felhőrégióiban is kiválóan eligazodik, ami párját ritkítja a közösségünkben – megtehette volna, hogy magyarul szólal föl ebben a mi lezüllött és hasra esett parlamentünkben: ám ő szerb nyelven kívánta megértetni magát.
Gúnykacajjal nem fogunk javítani kínzó elesettségünkön és szótlan félelmeinken.
Kovács Elvira parlamenti képviselőnő, az európai integrációs bizottság elnöke.
