A migráció, valamint a közép- és kelet-európai nemzetek identitásának témáját is érintette az a Budapesten hétfőn kezdődött angol nyelvű konferencia, amelyet a CEU Európai Szomszédságpolitikai Kutatóközpontja és a Friedrich-Ebert-Stiftung szervezett.
Az identitással kapcsolatos kérdések szorosan összefüggenek a migrációval – fogalmazott a rendezvény megnyitóján Balázs Péter korábbi magyar külügyminiszter, a CEU Európai Szomszédságpolitikai Kutatóközpontjának igazgatója. Mint mondta, a bevándorlók a jelenlegi helyzetben nem szomszédos országokból, hanem más kontinensekről érkeznek, és így eltérő kultúrákat, vallásokat képviselnek, más nyelveket beszélnek, „nem olyanok, mint mi” – idézte szavait a Magyar Távirati Iroda. A közös identitás a kiindulópontja lehet annak, hogy szolidaritás alakuljon ki mások iránt – mondta Balázs Péter. Szerinte kormányzati szemszögből alapvetően három fázisra bontható a migráció: az emberek megmentésére, azonosítására és integrálására. Mindegyik egészen eltérő megközelítést igényel.
Az első lépésben, a menekültek kimentéséhez – például a tengerből – a szolidaritás legmagasabb szintjére van szükség. Ebben a stádiumban az identitást a legtágabban kell értelmezni: az nem lehet nemzeti vagy vallási, hanem globálisnak kell lennie. A bevándorlók háborúk elől menekülnek, élelemre, menedékre és orvosi ellátásra szorulnak – fogalmazott Balázs Péter, aki szerint a kormányzatoknak segíteniük és bátorítaniuk kell a civil szervezeteket.
Balázs Péter korábbi magyar külügyminiszter, a CEU Európai Szomszédságpolitikai Kutatóközpontjának igazgatója beszédet mond a migráció, valamint a közép- és kelet-európai nemzetek identitásának témáját is érintő angol nyelvű konferencián a Közép-európai Egyetem (CEU) V. kerületi Nádor utcai épületében, Budapesten, 2017. május 29-én. A tanácskozást a CEU Európai Szomszédságpolitikai Kutatóközpontja és a Friedrich-Ebert-Stiftung (Friedrich Ebert Alapítvány) szervezte. (Balogh Zoltán felvételei / MTI)
Az érkezők azonosítása az első lépése annak, hogy menekültstátust kapjanak, itt egy „schengeni kiterjedésű szolidaritásról” van szó – mondta. A harmadik lépcsőben pedig a kormányzatok szolidaritásának a saját lakosságára kell összpontosítania, felmérve az integrációs kapacitásokat. Ebben a fázisban a migránsoknak is szolidaritást kell tanúsítaniuk a befogadó országok felé, például az értékekhez való alkalmazkodással, valamint a nyelv megtanulásával – mondta a korábbi magyar külügyminiszter.
Timo Rinke, a Friedrich-Ebert-Stiftung Menekülés, migráció, integráció Európában című projektjének vezetője azt mondta: „Hisznek abban, hogy a migrációs válság megoldása csak akkor lehetséges, ha egyetértés születik európai megoldásokról”.
Az esemény meghívójában úgy fogalmaztak, hogy a menekültek érkezése Európa-szerte erős negatív reakciókat váltott ki, és ezeket néhány politikus félelemkeltésre használta fel. Egyre népszerűbb a „mi” és az „ők” szembeállítására épülő retorika”. A folyamatok egyik következményeként a hangsúly a politikai közösségre került át, amelynek fogalmát újraalkották, főként etnikai és/vagy vallási törésvonalak mentén. A konferencia célja annak vizsgálata, hogy miként gondolják magukat újra a közösségek azokban az országokban, amelyek menekülteket fogadnak vagy a migrációs útvonalon helyezkednek el – olvashattuk a rendezvény meghívójában.
