Az idei világnapon a szervezők nem egy bizonyos témára koncentrálva próbálják felhívni figyelmünket a problémákra, hanem nekünk szegezik a kérdést: „Mit jelent számodra a víz?”
Az nem kérdés, hogy a vírus miatt az elmúlt évben nőtt a vízfelhasználásunk, nem most kezdtünk el spórolni, azt viszont még nem tudjuk, hogy a járvány utáni világban megtanulunk-e takarékoskodni, vagy megmaradunk ebben a „pazarló üzemmódban”.
Ma 2,3 milliárd ember él olyan helyen, ahol tartós vízhiány tapasztalható, s ez a szám tíz éven belül 2,7 milliárd fölé fog emelkedni. A vízhiány lehet fizikai, amikor valóban nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű édesvíz egy területen és lehet gazdasági, amikor lenne víz, de az adott ország nem tudja kiépíteni sem a vízkitermeléshez, sem a szennyvíz kezeléséhez szükséges alapvető infrastruktúrát.
A világon 800 millióan nem férnek hozzá biztonságos ivóvízhez, ennek következtében eddig is több százezren haltak meg évente, a koronavírus pedig csak rontott a helyzeten.
A világ legnagyobb vízfogyasztó országai Kína, az Egyesült Államok, Brazília, Oroszország, Mexikó, India, Nagy-Britannia és Franciaország. Közülük kerülnek ki a legnagyobb szennyezők is.
Európa az elmúlt években elég jól megtanult tudatosan bánni a vízzel, kevesebb vízből tudunk jobban gazdálkodni. A népesség több mint 80 százaléka hozzáfér közműves ivóvíz-szolgáltatáshoz (csak Románia és Bosznia-Hercegovina marad 70 százalék alatt). Mégsem örülhetünk, hiszen a szennyezés komoly problémát jelent és ebben elsősorban a mezőgazdaság, feldolgozóipar, energiatermelés a ludas.
Európában a legnagyobb vízfogyasztó a mezőgazdaság, a kontinens déli területein egyre több termőföldet kell öntözni. Az Eurostat adatai szerint a termelésbe bevont területek 7-8 százalékát öntözzük, ez a déli területeken eléri a 15 százalékot. A második legnagyobb vízfogyasztó az energiatermelés, majd a bányászat és feldolgozóipar, és csak ezután következnek a háztartások.
Az élelmiszereink több mint 40 százalékát öntözés segítségével lehet előállítani és az arány egyre növekszik. Az öntözésen kívül az állattenyésztésre és a feldolgozóipar ide jutó részére is érdemes egy pillantást vetni. Valószínű nem sokan találnák el, hogy egyetlen kilogramm marhahús előállításához 16 000 liter vízre van szükség.
Európában az édesvíz-felhasználás 80 százaléka folyókból és felszín alatti vizekből származik. Szerencsés a kontinens, amiért nincs rászorulva sótalanító üzemek építésére. A különösen energiaigényes és környezetszennyező eljárást egyedül Ciprus használja növekvő mértékben (Málta és Spanyolország is nagy lepárló).
Átlagosan 147 liter vizet használ el egy európai lakos naponta. Az emberi szükséglet minimuma 50 liternél van, tehát mi nem panaszkodhatunk, a világ más részén azonban komoly problémák láthatók.
A magyarok naponta 100 liter vizet használnak el, ebből csak 2-3 liter kerül a pohárba, a többi tisztálkodáshoz, mosáshoz, főzéshez, takarításhoz fogy el és ebben van a kerti locsolásra, autómosásra fordított mennyiség is. Az átlagosnál magasabb arányban isznak csapvizet a:
- férfiak
- 65 éven felüliek
- magasabb iskolai végzettségűek
- nagyobb településen élők
- jobb anyagi helyzetben lévők.
Az ivóvíz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszerünk. Ez azt jelenti, hogy közel száz vizsgálati szempont szerint ellenőrzik folyamatosan, laboratóriumi körülmények között. Nemcsak az ivóvíz biztosítása, hanem a szennyvíz tisztítása is hatalmas feladat. A teljes magyarországi víz- és szennyvízhálózat hossza több mint 100 ezer kilométer (két és félszer körbeérné a Földet).
A koronavírus óta leghatásosabb védekezőeszközünk a víz lett. De nemcsak kézmosáshoz használjuk; a szennyvíz is óriási segítségünkre van a világjárványban.
A szennyvizekben lévő koronavírus örökítőanyagának mennyisége alapján nagyon jól kiszámolható, mikor és hol várható legközelebb tömeges megbetegedés. Már napokkal azelőtt, hogy a megfertőződött személy bármilyen tünetet mutatna, a szervezete üríti a koronavírus örökítőanyagot, amikor pedig felgyógyul a betegségből, akkor is még napokig távozik a szervezetéből a makacs vírus. Ezen kívül a teljes lakosság „letesztelhető”, hiszen olyan fertőzötteken is átmegy a vírus, akik tünetmentesek maradnak vagy nem kerülnek orvoshoz a betegséggel.
Nem véletlen kapjuk tehát azt a kérdést a mai világnapon, hogy mit jelent számunkra a víz.
A mai világnapon kérdést kapunk (Fotó: WorldWaterDay.org)
Ma van a víz világnapja (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)
