Donald Trumpot felmentette az amerikai Szenátus, a hadsereg bevonult Mianmar fővárosába, győzött a baloldal Katalóniában – ezekről a témákról írt a héten a világsajtó.
Trump megúszta
A New York Times szerint a republikánusok elvétették az újrakezdés lehetőségét:
„A republikánusok számára a második alkotmányos felelősségre vonási eljárás volt az utolsó és a legjobb esély arra, hogy határozottan szakítsanak Trumppal. De a legtöbb republikánus szenátor erre ismét nem tudta rávenni magát. Úgy tűnik, Trump még mindig félelmet kelt bennük.”
Az isztambuli Cumhuriyet napilap erről így ír az impeachmentről:
„Trumpot valójában bűnösnek találták, de fel kellett őt menteni, mert elítéléséhez nem volt kétharmados többség a szenátusban. Ez egy keserű, de valóságos tény.
Amikor egy polarizált társadalomban a társadalom egyes részei más »valóságban« kezdenek élni, a parlamenti rendszer is a határaihoz ér.”
A Washington Post a következőket javasolja:
„A legtöbb republikánus szenátor gyáva viselkedése előrelátható volt. De mindazok a republikánusok, akik szakítottak Trumppal, tiszteletet érdemelnek.”
Trump felmentése nem volt meglepetés a pekingi Xinjing Bao számára:
„A tárgyalás pusztán bohózat volt. Az egyértelmű bizonyítékok ellenére a demokraták nem tudták felelősségre vonni Trumpot. A felelősségre vonás folyamata, ami a hatalom korlátozó eszközének tekinthető, kudarcot vallott a két nagy párt eltérő érdekei miatt. Végül is a mélyen megosztott republikánusok többsége Trumpra szavazott. Az ítélet kevésbé szolgál Trumpnak, mint amennyit árt az Egyesült Államok demokráciájának.”
A New York-i Wall Street Journal szerint a második eljárás azt eredményezte, hogy Trump már nem nyerhet választásokat:
„Az 57:43 arányú szavazás nem jelent rehabilitációt.
Donald Trump újra indulhat a választásokon, de nem fog nyerni. A január 6-i események előtt elveszítette az újraválasztást, de elnökként sem emelkedett a támogatottsága 50 százalék fölé. Kampányolhat bosszúból vagy indulhat harmadik fél jelöltjeként, de csak annyit érhet el, hogy megosztja a jobbközépet, és segít a demokratáknak megnyerni a választásokat.”
A hadsereg tankokkal foglalta el Mianmar fővárosát
Erről a Frankfurter Allgemeine Zeitung ezt írja:
„Mianmarban tízezrek vonultak utcára a vasárnapi puccs miatt és a katonai junta ellen. A katonaság erőszakos reakciójától való félelem azonban egyre nő. Este számos harckocsi hajtott be az ország fővárosába. Az internetet korlátozzák. A múltban a katonaság minden ellenállást könyörtelen brutalitással vert le.”
Feldühödött tömeg fogadta a katonákat, írja a Népszava:
„>„A katonaság közben azzal küzd, hogy az egészségügy után egyre több szektorban terjed a polgári engedetlenség, amellyel a résztvevők a puccs ellen tiltakoznak. A helyi média szerint az ország egyes részein leálltak a vonatok, és több erőműben feldühödött tömeg fogadta az odavezényelt katonákat. A junta arra utasította a közalkalmazottakat, hogy vegyék fel a munkát, máskülönben az engedetlenségnek következményei lesznek.
„Éjjelente tömegesen hurcolják el az embereket, és szombaton a katonaság széles jogkörökkel ruházta fel magát, hogy embereket vehessen őrizetbe és magánlakásokat kutathasson át.”
Baloldali győzelem Katalóniában
A barcelonai El Periódico a választások következményeit vizsgálja:
„A választás baloldali győzelmet hozott. A spanyolbarát szocialisták kapták a legtöbb szavazatot, és a parlamenti mandátumokból ugyanannyit szereztek, mint a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC). Ez azt jelenti, hogy a választók támogatják azokat a pártokat, amelyek a konfliktus rendezésének módját a párbeszédben látják.
Az ERC tehát kulcspozíciót tölt be az új parlamentben. Két lehetőség létezik a többség kialakítására: a függetlenségért harcoló kormány ismételt létrehozása az Együtt Katalóniáért (JxCat) párttal, valamint a Népi Egység (CUP) támogatásával, vagy egy szövetség a szocialisták és az ERC között.”
Reformjavaslatok a NATO kapcsán
Az oszlói Aftenposten Brüsszelre figyel, ahol a NATO-tagállamok védelmi miniszterei reformjavaslatokról tárgyalnak:
„A találkozón a tagok nagyobb egyetértést tanúsíthatnak az USA-val, mint az elmúlt négy évben tették.
Ugyanakkor kevés az ok az örömre.
Törökország Biden elnöksége alatt sem lesz könnyű partnere Európának. Washington még Obama elnökségének idején átirányította a figyelmet Oroszországról Kínára, és ez a szemlélet továbbra is élni fog. Ezen felül folytatódik a fegyverkezési verseny is.”
Koronavírus a nagyvilágban
Japán későn kezdte meg a koronavírus elleni oltási kampányát. A tokiói Mainichi Shimbun szerint:
„Először mintegy 40 ezer egészségügyi dolgozó kap oltást a Biontech-Pfizer oltóanyagból. Japánban nagy hangsúlyt fektettek a gondos engedélyeztetési folyamatra. Ehhez pedig további vizsgálatokra volt szükség, így későn kezdődött meg a vakcináció. A kormány azonban ezt az időt felhasználhatta volna arra, hogy egy jobb stratégiával álljon elő.”
A jelenlegi járványhelyzet a fő témája a varsói Rzeczpospolita lapnak is:
„Mindannyian fáradtak vagyunk. És ez bosszantó. Sőt, néhányan még kétségbe is estek. Az oltási kampányok nem úgy zajlanak, ahogy kellene – nincs elegendő oltóanyag.
És még mindig túl sok a koronavírus okozta haláleset. Mindannyian szeretnénk már visszatérni a normális kerékvágásba. Az aggodalmak azonban igazoltak, mivel szinte minden európai adat a harmadik járványhullámra utal. Ez pedig azt jelenti, hogy – csakúgy, mint jelenleg Csehországban vagy Szlovákiában – hamarosan újra mindent be kell zárnunk. Egy ilyen helyzetben embertársainkat meg kell győznünk arról, hogy ki kell tartaniuk.”
Donald Trump egykori elnök integet a szimpatizánsainak: felmentették, de aligha emelik újra fel. (Fotó: Reuters)