A Családi Kört és a Szabad Magyar Szót kiadó Sajtószabadság Alapítvány megbízásából végzett közvéleménykutatást a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely. A kutatás elsősorban a vajdasági magyarok médiafogyasztási szokásait vette górcső alá (ilyen jellegű kutatás legutóbb épp 10 évvel ezelőtt, 2011 szeptemberében készült a Magyar Nemzeti Tanács megbízásából), de más témákra, így például a lakosság közérzetére is kitért.
Hogyan hatott és hat ki a technológiai fejlődés a nyomtatott sajtóra a vajdasági magyarság körében? A lakosság hány százaléka vesz még a kezébe egyáltalán nyomtatott újságot? Ha igen, melyiket és milyen gyakorisággal? Mennyire jellemző a magyarokra a szerb nyelvű nyomtatott sajtótermékek olvasása? A kutatás nyomtatott sajtóra vonatkozó részében elsősorban ezekre a kérdésekre kerestük a választ, és ebben a részben az azokra vonatkozó eeredményeket ismertetjük.
A megkérdezettek 54,7 százaléka nem olvas semmilyen napilapot. 25 százalékuk inkább magyarul olvas, 2,7 százalék inkább szerbül, míg 17,7 százalék egyformán mindkét nyelven. Minél idősebb korosztályhoz tartozik valaki, annál inkább olvas napilapot: a 18-25 közötti korosztály 76 százaléka nem olvas napilapot, míg a 65 évnél idősebbeknél ez az arány 40 százalék.
Nyomtatott hetilapot még kevesebben olvasnak, hiszen 26,7 százalék azok aránya, akik inkább magyarul olvasnak, mindössze 1,7 százalék, akik inkább szerbül, 8,7 százalék pedig szerbül és magyarul is olvas ilyen sajtóterméket.
Legkevesebben, mindössze 20 százaléka a megkérdezetteknek, havonta megjelenő lapot vagy folyóiratot olvas. Közülük 9,7 százalék inkább magyarul, 2 százalék inkább szerbül, míg 8,3 százalék mindkét nyelven egyformán olvas.
A megkérdezetteknek valamivel több mint a harmada olvassa a Magyar Szó napilapot: 11,2 százalékuk minden számot, 24,3 százalék majdnem minden számot, 64,5 százalékuk pedig ritkán, nem rendszeresen olvas bele a vajdasági magyarság egyetlen nyomtatott napilapjába.
A második helyezett a legnagyobb példányszámú szerbiai napilap, a Blic, amelyet a mintába kerülők mintegy 10 százaléka olvas: 10,3 százalék minden számot, 37,9 százalék majdnem minden számot és 51,7 százalék ritkábban nem rendszeresen.
A következő napilapokat említették még meg a megkérdezettek, igaz sokkal kisebb százalékban, mint az előző két sajtóterméket: Danas, Kurir, Dnevnik, Politika, Novosti.
A hetilapok közül a legnagyobb arányban (14,6 százalékban) a Családi Kört olvassák, míg nagyjából ugyanennyien (13,6 százalék) említették a Hét Napot. A Családi Kört 38,7 százaléka a megkérdezetteknek rendszeresen, azaz minden számát olvassa, 29,5 százaléka majdnem minden számát, és 31,8 százaléka ritkábban, nem rendszeresen olvassa. A Hét Napot említők 24,4 százaléka rendszeresen, 29,3 százalék majdnem minden számát, és 46,3 százalék ritkán, nem rendszeresen olvassa.
A legolvasottabb nyomtatott sajtótermék Vajdaságban a megkérdezettek körében a Magyar Szó, amelyet különböző rendszerességgel mintegy kétharmada olvassa. Ugyanakkor azok aránya, akik minden számot elolvasnak, mindössze 3 százalék.
A két magyar nyelvű regionális hetilap, a Hét Nap és a Családi Kör hasonló olvasottsággal bír, azzal, hogy a Családi Kör minden számát olvasók majdnem kétszer annyian vannak, mint a Hét Nap esetében.
A szerb nyelvű nyomtatott sajtó esetében a megkérdezettek országosan a legnagyobb példányszámú napilapot említették a legtöbben: 20 százaléka a megkérdezetteknek olvassa kisebb-nagyobb rendszerességgel. A többi szerb nyelvű sajtótermék olvasottsága meglehetősen csekély.
Regionálisan elenyésző, viszont községi szinten kimutathatók a helyi nyomtatott sajtótermékek: Temerini Újság, Kikindske Novine, Csantavéri Újság, Gyulafalvi Napló, Hírharang, Körkép, Rózsa Sándor Hírmondó, Tordai Újság, Subotičke Novine, Topolyai Hírmondó, Pančevac, Bečejski Dani.
1. rész: Rossz a vajdasági magyarok közérzete
„Újság-ember” (Illusztráció: Pixabay)
