Szerbia a parlamenti képviselők előtt lévő módosítás szerint ebben az évben a költségvetésből 600 millió eurót költ fegyverekre és más katonai felszerelésre. Felmerül a kérdés, nem lenne-e célszerűbb a pénzt mondjuk az egészségügybe, vagy az oktatásba fektetni.
A Danas cikke szerint ezzel az összeggel Szerbia megelőzi az összes volt Jugoszláv tagköztársaságot, a régióban pedig a negyedik helyen van Románia, Magyarország és Bulgária mögött.
A trend 2015-ben kezdődött, akkor 60 millió eurót fordított az állam fegyverkezésre, azóta ez az összeg a tízszeresére hízott, jövőre pedig elérheti a 725 millió eurót.
„Öt éve kezdtek el növekedni a katonai célokra fordított kiadások, és ezen a téren Szerbia gyorsan megelőzte a Kelet-európai országokat. A Fiskális Tanács tagjai gyakran tették fel a kérdést, hogy miért ez a prioritás, mért nem az egészségügy, az oktatás, vagy a környzetvédelem, vagy más olyan terület, ahol le vagyunk maradva európai viszonylatban. Az utóbbi időben két olyan terület van, ahol komolyabb befektetésket eszközölt az állam, az egyik az infrastruktúra, a másik pedig a katonai kiadások. Az első terület mindenképpen jó, nem tudni viszont a katonaság ilyen arányú fejlesztésére miért van szükség, főleg, hogy ez az egészségügy és az oktatás kárára történik” – mondta Danko Brčerević, a Fiskális Tanács közgazdásza, aki hozzátette, hogy idén először a költségvetés módosítása jelentős eszközöket irányoz elő környezetvédelmi célokra.
Novica Antić a a Szerbiai Katonai Szakszervezet vezetője szerint a katonai eszközökre szánt ilyen nagyságú befektetést nem követte az emberi erőforrásba történő befektetés. Szerinte az is gond, hogy a hadsereg tagjainak 85 százaléka a szerbiai átlag alatt keres.
„Mi örülünk minden új felszerelésnek, de a kérdés az, hogy ki fogja majd ezeket az eszközöket kezelni. A létszám folyamatosan csökken, de ha a szakszervezet a tűlórák kifizetését, vagy előleget kér a katonák számára, akkor mindig az a válasz érkezik, hogy nincs rá pénz a költségvetésben. Egyrészt tehát fegyverekre van anyagi fedezet, mert hatalmas pénzeket ölnek bele, másrészt egyre kevesebb a katona, mert sokan leszerelnek közülünk. Itt egyértelműen arról van szó, hogy valaki igen jól keres ezeknek a fegyvereknek és harci eszközöknek a beszerzésével” – mondta Antić, aki szerint több gyanús üzletre is felfigyelt a szakszervezet. Szerintük nem biztos, hogy a hadsereg fejlesztése céljából történik a nagy mennyiségú hadianyag vásárlása, hanem lehet, hogy valakik így pumpálják át az állami pénzeket magánzsebekbe. A szakszervezeti vezető szerint ez azért is valószínű, mert néhány évvel ezelőtt még a vezérkar és katonai szakértők döntöttek a fegyverek és a felszerelés beszerzéséről, az erről szóló törvény módosításával azonban ez a jog átkerült a politkusok kezébe.
Egyre több harci eszközt vásárol az állam (Fotó: archív)
